A kormány közel 900 millió forinttal támogatja a szlovén Rába-vidéket

A térségfejlesztési program kidolgozása a Magyar-Szlovén Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság ajánlásai alapján indulhatott el, melyeket a kormány 2018. márciusi határozatával hagyott jóvá. A kormányhatározat megjelölte, melyek azok a sarkalatos területek, amelyeknek fejlesztése kiemelten fontos ezen a vidéken, amely korábban a határsávba kényszerülés miatt nem fejlődhetett megfelelően.

Ennek értelmében a térségfejlesztés elsődleges célpontjai a helyi gazdaság versenyképességét javító fejlesztések, ezen belül is különösen az őstermelők, a mikro- és kisvállalkozások együttműködését, közös piacra lépését célzó beruházások, ezek eszközállományának és termelési infrastruktúrájának korszerűsítése. A fejlesztések fókuszában áll a helyi turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése és a térségi marketing

Fontos szerepet kell kapnia az infrastruktúra kiépítésének, az ehhez kapcsolódó előkészítő munkálatoknak. Kiemelt feladat az önkormányzatoknak és intézményeiknek a feladatellátását javító beruházások támogatása. Végül minden olyan eszközbeszerzés elsőbbséget élvez, ami a nemzetiségi nyelv, hagyomány és kultúra megőrzését szolgálja. A program Alsószölnököt, Apátistvánfalvát, Felsőszölnököt, Kétvölgyet, Orfalut, Szakonyfalut, illetve Szentgotthárdot érinti.

Az október 28-án kelt kormányhatározat összeget is említ: a 2020 és 2023 közötti időszakban a költségvetésből legfeljebb 898 millió 520 ezer forint érkezhet a térségbe, évenkénti egyenlő elosztásban. Így az első évben, 2020-ban legfeljebb 224 millió 630 ezer forintból gazdálkodhat az Országos Szlovén Önkormányzat. A felhasználást a Pénzügyminiszter fogja irányítani és koordinálni.

A továbbiakban az önkormányzat korábbi elnöke, a választásoktól alelnöke, Ropos Márton számolt be a térségfejlesztési program készítésének folyamatáról. Megjegyezte, hogy mintaprogramról van szó, erre még nem volt precedens, hogy egy nemzetiségi szervezet is részt vesz az előkészítésben, ezért előzetes tapasztalatok nélkül kellett belefogni abba a nagy munkába, amely most meghozta első gyümölcsét, a döntést a kormányzati támogatásról.

A program előkészítéséért a Pénzügyminisztérium felelt, partnerei az Országos Szlovén Önkormányzat (OSzÖ), illetve a Miniszterelnökség egyházügyi és nemzetiségi államtitkársága voltak. Az előkészítésben kezdettől fogva részt vett szószóló asszony és a térség parlamenti képviselője, V. Németh Zsolt is. Tavaly nyáron kezdődtek az első egyeztetések, és október végére le kellett tenni a programot a Pénzügyminisztérium asztalára. Az OSzÖ a szakszerűség érdekében megbízott egy projektíró céget, ezen felül pedig bevonta az előkészítésbe valamennyi térségi szereplőt az önkormányzatoktól kezdve a gazdasági szereplőkön, civil szervezeteken át az egyházakig.

Felsorolt igényeik közé belevették az önkormányzati, a kulturális, az egyházi és az infrastrukturális fejlesztéseket, melyek közül több már kész tervekkel várja a megvalósulást. Mindezt annak tudatában tették, hogy a listát a Pénzügyminisztérium még szelektálni fogja, hiszen a nagyobb beruházásokhoz uniós forrásokat is be lehet majd vonni. Három hónap alatt csokorba gyűjtötték az elképzeléseket, a programot a községi és nemzetiségi önkormányzatok is határozatilag elfogadták.

A tervet a Vas Megyei Területfejlesztési Programmal és a nemzeti park törekvéseivel is összhangba hozták, így a lehető legszélesebb körű legitimációt szerezve. Ropos Márton hozzátette: ígéretet kaptak rá, hogy a program a továbbiakban a szlovén kormány odafigyelésére is számíthat. A következő hetekben megkezdődik a pályázati rendszer kidolgozása, majd februártól az első fejlesztések is körvonalazódhatnak.

AZ ELNÖK BÍZIK AZ EGYSÉGBEN

Holecz Károly, az OSzÖ újonnan megválasztott elnöke is üdvözölte a programot, és azt ígérte, azon fog dolgozni, hogy a felhasználható támogatási összeg minél szélesebb körbe és a legszükségesebb helyekre jusson el. „Úgy kell elosztani a fejlesztésre szánt összeget, hogy annak gazdasági és kulturális hozadéka egyaránt legyen. Jól kell kihasználni ezt a nagyszerű lehetőséget, azért, hogy falvaink szebbek, élhetőbbek legyenek. Bízom benne, hogy az egyes közösségekkel a legjobb kompromisszumokat fogjuk kötni, hiszen nekünk, Rába-vidéki szlovéneknek pont az egyik legnagyobb erősségünk, hogy jól együtt tudunk dolgozni.