2019.11.22. 07:00
A szalmonellafertőzések elszigetelten jelentkeztek – Több esetet regisztráltak Vas megyében
Egy háromtagú család minden tagja elkapta a szalmonellafertőzést. Utánajártunk, hogyan terjed a betegség.
A fertőzések túlnyomó többsége élelmiszer-eredetű, vagyis baktériummal szennyezett ételek okozzák
Fotó: Szendi Péter
Egy háromtagú család, köztük egy alig kétéves kisgyerek lett szalmonellás, derült ki a pár napja felállított diagnózisból, eleinte ugyanis a család vírusfertőzésre gyanakodott. Mint azt egy neve elhallgatását kérő olvasónktól megtudtuk, először a férjénél je lentkeztek a lázzal és hasmenéssel járó tünetek október 27- én, pár nappal később aztán ő is hasonló tüneteket tapasztalt, amelyekhez időközben még ízületi fájdalom is társult.
– Egyből vírusra gondoltunk, meg sem fordult a fejünkben a szalmonella, mivel nem volt olyan magas a lázunk, és ugyan a gyomrunk fájt, enni, inni azért tudtunk, aztán négy-öt nappal később meg is szűntek a panaszaink. Nem is törődtünk volna az egésszel, ha kislányunk nem betegszik meg utánunk két héttel. Nála súlyosabban jelentkeztek a tünetek, ő már egy hétig volt lázas.
Orvosi javaslatra székletmintát vittünk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ), ahol megállapították, hogy szalmonellafertőzése van. Ezután persze tőlünk is kértek mintát, így kiderült, mi is szalmonellásak vagyunk – idézte fel olvasónk, hogy derült ki számukra a betegség. – Ami szerencsére viszonylag gyors lefolyású volt, kiszáradás nem fenyegetett minket, amivel viszont biztos, hogy kórházba kerültünk volna. Most a legfontosabb a karantén betartása, így nem megyünk közösségbe, és reméljük, aki szintén szalmonellás – úgy hallottuk most sokan vannak – az is ezt teszi, mivel azt gyanítjuk, másodkézből kaptuk a fertőzést, tehát nem közvetlenül az ételtől, vagy az ivóvíztől. Igaz – teszi hozzá olvasónk – ez utóbbit sem lehet teljesen kizárni, mivel nemrégiben kötötték be a frissen épült házunkba a vizet, amit, mivel családi házaknál nem kötelező, nem vizsgáltattunk be. Most, a biztonság kedvéért ezt is megtesszük.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ heti jelentése szerint a múlt héten és két héttel ezelőtt is 134 szalmonellafertőzésről érkezett jelentés. A legtöbb megbetegedést (27-27 esetet), mindkét héten Vas megyéből jelentették. Kiderült, már három hete is több volt a vasi fertőzés, mint az országos átlag, akkor a 105 szalmonellás esetből a legtöbb 0megbetegedést a fővárosból (22), Bács-Kiskun és Vas (13-13) megyéből jelentették, egy hónappal ezelőtt pedig kilenc esettel a harmadik helyen álltunk Hajdú-Bihar (13) és a főváros után (10). A Vas megyei Kormányhivatal népegészségügyi és járványügyi osztályának vezetőjét, dr. Jágerné dr. Szabó Erika helyettes megyei tisztifőorvost kérdeztük az üggyel kapcsolatban, arra voltunk kíváncsiak, az említett eset és a népegészségügyi központ jelentése ad-e okot aggodalomra.
– Megyénkben az észlelt esetek többsége családi, illetve gyermekközösségekben előforduló járványok formájában zajlott, a szükséges járványügyi intézkedéseket megtettük, a lakosság nagy részére kiterjedő járványveszély nem áll fenn – hangsúlyozta válaszában a helyettes tisztifőorvos, aki azt is elárulta, hogy mit kell tudni a betegségről, s abban is segített, mi mindent tehetünk azért, hogy elkerüljük.
Szalmonellafertőzéses megbetegedéseket megyénkben évente nagyjából 150-200 esetben jelentenek. A fertőzések túlnyomó többsége élelmiszer-eredetű, vagyis baktériummal szennyezett ételek – tojás, pasztőrözetlen tej, baromfihús, kolbász, disznósajt –, valamint az ezekből az alapanyagokból elégtelen hőkezeléssel készült ételek, nem megfelelően megmosott zöldségek, gyümölcsök által történik. A fertőzés forrása továbbá lehet állat, de a kórokozó-ürítő beteg, sőt a tünetmentes hordozó személy is. A szalmonellával történt fertőzés akut tüneteinek lezajlása után egy hónappal a betegek 20-30 százaléka üríti a kórokozót, három hónap múlva ez az arány öt százalékra, fél év múlva egy százalékra csökken. Miután a szalmonella-fertőzés bejelentésköteles betegség, a beteg kikérdezése a járványügyi vizsgálat része, amelyet a kormányhivatal szakemberei végeznek. Ilyenkor a fertőzés lefolyása mellett a fertőzés forrásának felkutatására irányuló kérdéseket is feltesz a járványügyi hatóság.
A betegség lefolyása változatos képet mutat, legjellemzőbb a fertőzött étel fogyasztása után 6-24 óra múlva kialakuló hasmenés, melynek intenzitása akár a véres hasmenésig terjedhet. Jellemző tünet a magas láz, hányinger, hányás, izomfájdalom is. A megelőzés legjobb módszere az általános higiénés normák betartása. A csecsemők, kisgyermekek és idősek fokozottan veszélyeztettetek. A hirtelen és markánsan jelentkező gyomor-bélrendszeri tünetekből a betegek rendszerint egy hét alatt szövődménymentesen felépülnek. A klinikai tünetek elmúltával – orvosi igazolással – a közösség látogatható.