megőrzik és figyelik őket

2019.11.14. 20:04

Bölényrezervátum Kondorfa határában (videóval)

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, bölényrezervátumot hozott létre Kondorfa határában, egy 70 hektáros területen. Egyelőre hét európai bölény él a bekerített területen. Várhatóan bővül majd a terület és újabb állatok is érkeznek. Az Igazgatóság célja, a természetes vadonhoz leginkább hasonlító, emberi hatásoktól mentes terület kialakítása.

Gyöngyössy Péter

Megmentik és tanulmányozzák őket

Fotó: Szendi Péter

Egy nemzedék nőtt fel azokon az indián regényeken, melyeknek rendszeres izgalmas eseménye volt a bölényvadászat. Eközben fel sem merült, hogy Európában is élnek hasonló állatok. Nem véletlenül, ugyanis az európai bölény (tudományos neve: Bison bonanus) vadon élő állománya teljesen kihalt.

Korábban az európai bölények csaknem egész Európában előfordultak a lombhullató erdők övében. A Kárpát-medencei alfaj utolsó példányát 1792-ben ejtették el Erdélyben. A síkvidéki alfaj utolsó vadon élő egyedei a lengyelországi Bialowieza erdejében éltek az I. világháborúig. A faj utolsó vadon élő egyedét 1925-ben pusztították el a Kaukázusban.

Megmentik és tanulmányozzák őket
Fotó: Szendi Péter

(A videóért kattintson a képre)

A fajt az állatkertek és vadasparkok összefogása mentette meg az utolsó 12 példány szaporításával. Ma már ezres példányszámban élnek Európa több területén.

Nem sokkal az Őrségi Nemzeti Park megalakulása után erdészeti, természetvédelmi szakmai körökben általános megütközést keltett az az előadás, amit Markovics Tibor a Nemzeti Park igazgatója több helyen is megtartott. Miközben általános volt az a vélekedés, hogy a túlszaporodott nagyvadállomány, mindenekelőtt a vaddisznó és a gímszarvas, hogyan akadályozza az erdők természetes felújulását, ő arról beszélt, hogy az Európában is egykor élt, ma már kihalt nagytestű növényevők (herbivorák), kihalt elefántfajok, orrszarvúak, vadlovak, szarvasfélék és a bölények is, valószínűleg minden képzeletet felülmúlóan befolyásolták az erdők működését. Sokan felháborodtak, amikor arról beszélt, hogy a nagyvadak taposása rágása része a természet rendjének és egy valódi vadon valószínűleg teljesen máshogyan működik, mint ahogyan ma, mi ezt elképzeljük. Természetes, hogy helyenként időszakosan tisztások, bozótosok alakulnak ki az erdő helyén.

Dr. Németh Csabától az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettesétől megtudtuk a bölényrezervátum létrehozása több célt is szolgál. A Nemzeti Park, a nemzetközi hálózat tagjaként részt vállal a faj megmentésében és megteremti annak lehetőségét, hogy hazai körülmények között vizsgálható legyen az a hatás, amit Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse a környezetére gyakorol. Mai tudásunk szerint ez a faj alapvetően erdei környezetben él, de fontosak számára a nyílt gyepek. Sokat legel, de kell neki a fás szárú táplálék is. Inkább erdőszegély faj.

Vannak olyan feltételezések, hogy az amerikai bölényhez hasonlóan ez a faj is a nyíltabb területeket kedvelte, de az emberi hatások és a környezeti tényezők változása „nyomta” az erdő felé. Az első állatok 2017-ben Szlovákiából érkeztek Kistapolcsányból, ahol az állami erdészet az 50-es évek óta tart félvad körülmények között bölényeket. A bikát a Pozsonyi állatkertből kapták kölcsön. Őt egy idő után majd le kell cserélni. Szigorú szabályokat kell betartani, mert a jelenlegi állomány génkészlete még mindig meglehetősen szegényes.

Németh Csaba elmondta, az első állatok a szalafői Pityerszer mellett akklimatizálódtak. Nemrég kerültek át a kondorfai rezervátumba. Ez ma látogatóktól elzárt terület. Érdekes látni, ahogyan nagy területet bejárva táplálkoznak. Közben törnek, zúznak. Megeszik a fiatal mézgás égert, rezgő nyarat, de még a lucfenyő gyökerét is. A vadgyümölcsöket kitisztították a kökényes bozótból.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában