Celldömölkön nyolc utcának kell új nevet keresni

A megyei kormányhivatal törvényességi felhívással élt a korábbi képviselő-testület felé, mivel a városban most is vannak olyan utcanevek – Buza János, Hámán Kató, Heiner Kálmán, Riczinger Dezső, Zalka Máté, Április 4., Kisdobos, Úttörő – amelyek a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint törvényileg tiltottak.

2011-ben született jogszabály arról, hogy magyarországi közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Tiltott továbbá minden olyan kifejezés, szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

Eddig a képviselő-testület a választások és a lakosságra háruló terhek miatt halogatta a névváltoztatást, csakhogy azzal, hogy az érintett nyolc közterület elnevezését nem változtatta meg, határozathozatali kötelezettségének nem tett eleget, mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el. A testület nyáron újratárgyalta az ügyet, és megkérte a jegyzőt, hogy az októberi önkormányzati választások után a kérdést tárja az új képviselő-testület elé. Ez a szerdai ülésen meg is történt.

Farkas Gábor jegyzőtől megtudtuk, abban állapodtak meg, hogy a decemberi bizottsági ülésen tárgyalni fogják a kérdést, mivel 2020. február 28-áig döntést kell hoznia a testületnek a névváltoztatásról. A jegyző hangsúlyozta, kikérik a helyismereti munkaközösség és a lakosság véleményét is, korábban egyébként mindkét helyről érkeztek már javaslatok a szóba jöhető nevekről.

Az önkormányzat ugyan hivatalból értesíti a kormányablakot, így a lakcímkártyákat cserélik az ügyfeleknek, nagyobb gond azonban a különböző szolgáltatókkal való egyeztetés, egy esetleges szerződésmódosítás például egy banki kölcsön esetén, vagy az, ha valakinek a cége az érintett utcák egyikébe van bejegyezve. Egy Buza János utcai cég tulajdonosa éppen emiatt háborgott, amikor Márton Tamással a Zalka Máté utcában a névváltoztatásról beszélgettünk. Ő harminc éve él az utcában, és nem szeretné, ha megváltozna a neve.

– Azt megértem, hogy Lenin utca nem lehet, de a Zalka Máté igazán beleférhetne – mondta. Csakhogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint Zalka Máté a szovjet állambiztonsági szervek munkatársaként és szovjet állami intézmények vezetőjeként aktívan részt vett a kommunista diktatúra kiépítésében és fenntartásában, ezért neve közterületet nem jelölhet. Hasonló megfontolásból nem használható az 1947-ben meghalt politikus, Heiner Kálmán neve sem, aki pályafutását kőművesként kezdte, majd 1919 áprilisában, a tanácsköztársaság idején Celldömölkön beválasztották a járási tanácsba, és bekerült az intézőbizottságba is, később a vármegye tanácsának is tagja lett. 1945-ben az alsósági földosztó bizottság elnöke volt és a közellátás biztosításáért is felelt.

Nem minden esetben ennyire egyértelmű az MTA állásfoglalása. Engels Frigyesről – akiről Szombathelyen ma is utca van elnevezve, bár a névváltoztatás itt is felmerült, lakossági tiltakozás miatt végül annyiban hagyták – például azt írják, hogy a XIX. század végétől Engels és Marx gondolataira több, a XX. századi önkényuralmi rendszerek előzményének tekinthető politikai mozgalom épített, mindazonáltal En­gels szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet nagyra értékeli. Zelk Zoltánról, aki az ötvenes években a Rákosi-rendszer lelkes és naiv híve volt, pedig azt írják:

„Hatalomgyakorlásban sosem vett részt, politikai pozíciót nem töltött be, közhatalmat nem gyakorolt, tehát nem volt kiépítője, fenntartója, működtetője önkényuralmi rendszernek. Nevéről közterületet elnevezni lehetséges. Több általános iskola viseli a nevét, közkedvelt gyermekverseinek és meséinek méltán kijáró tiszteletadásként. Tudomásunk szerint Nyergesújfalun található az egyetlen, róla elnevezett utca: ennek megszüntetését súlyos méltánytalanságnak tartanánk.”