Madáretetési kedvünk ne csak fellángolás legyen

Magyarország még abban a szerencsés helyzetben van, hogy ha nem tennénk ki eleségek a madarak számára, ők úgy is átvészelnék a leghidegebb évszakot. Az etetés viszont amellett, hogy megkönnyítjük a kis szárnyasok életét, nekünk is rengeteg örömet adhat.

Az általunk jól látható helyre –például ablakpárkányra- kihelyezett etető remek madármegfigyelő állomás lehet, általa jobban megismerhetjük a minket körülvevő fajokat, ugyanis még a legkisebb etetőn is minimum három faj megfordul, nem beszélve a nagyobb helyekről. Leggyakoribb vendégeink az énekesmadarak, akik főleg az olajos magvakat szeretik fogyasztani, de étrendjüket még változatosabbá tehetjük egy kis faggyúval vagy almával. Remek alternatívát nyújt emiatt az egyre több helyen kapható, faggyúból és magvakból álló cinkegolyó. Az állati zsiradék energiatartalma és állaga miatt fontos eleség. A gyengébb csőrű, kistestű fajoknak, melyek nem tudják megtörni a magokat, a zsiradék a legfontosabb táplálék lehet. Ezt biztosíthatjuk számukra szalonnabőrrel, Camembert-sajttal, vajjal, bőrös kacsa- vagy libahájjal.

A vaj kihelyezésénél arra ügyeljünk, hogy a hóban a nem feltűnő, így nehezebben figyelnek fel rá a madarak. Néhány szem rászórt napraforgómaggal azonban könnyedén orvosolhatjuk a problémát. Az énekesmadarakat dallamos énekükért általában mindenki szereti. Sokak fejében él viszont az a kép, hogy a verebek eleszik előlük az eleséget, ezért egy időben elterjedtek a verébmentes etetők. Dr. Gyurácz Józseftől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas Megyei Helyi Csoportjának elnökétől tudjuk, hogy Európa sok részén ma már ritkának számítanak és hazánkban is egyre kevesebbszer találkozhatunk velük.

Ezért, ha tehetjük, olyan etetőt válasszunk, amihez ők is hozzáférnek, hiszen a félelem, miszerint a verébcsapatok „nem engedik szegény cinkéket az etetőre”, nem valós. A kis cinegék termetükkel ellentétben igen csak rámenős állatok, nem riadnak meg az etetőt látogató egyéb fajoktól. A tévhit abból adódik, hogy a magevőktől eltérően ők nem az etetőben, hanem attól távolabb a sűrű bokrosban szeretik megülni lakomájukat.

A téli havas, jeges időjárásban gondolhatnánk, hogy a táplálék pótlása mellett nem olyan fontos folyadékot kihelyeznünk a kis csicsergőknek, de lévén, hogy hazánkban a telek jellemzően szárazak, nem biztosítják folyamatosan a kellő mennyiségű vízutánpótlást. Ezért ha tehetjük, ne csak etető, de itatóhelyet is tegyünk ki számukra. Mindkettőre léteznek boltban kapható megoldások, ám ha az újrahasznosítás hívei vagyunk és szeretünk barkácsolni, akár magunk is elkészíthetjük őket megmaradt terményhálóból, pillepalackból, de még virágalátétből is.

Fontos néhány szót ejteni a vízimadarakról is. Jellemzően jószándékú emberek etetik őket, akik nincsenek tisztában azzal, hogy tevékenységük teljesen felesleges. Nem segítik vele a madaraknak, sőt, inkább veszélybe sodorják. A mesterséges táplálékszerzéssel kikapcsol bennük a túlélési ösztön, versengők, agresszívak lesznek. Az egyoldalú, értéktelen táplálék pedig hosszútávon megbetegíti őket. Tehát ha mindenképpen segíteni szeretnénk a madarakon, tegyük azt az otthonunk közelében kihelyezett etetőkkel, itatókkal és odúkkal. Az etetést jellemzően novemberben érdemes elkezdeni. Mindenképpen ügyelni kell a folytonosságra, ugyanis ha egyszer kitettük a táplálékot, számítani kell arra, hogy a madár odaszokik. Így fontos, hogy etetési kedvünk ne csak fellángolás legyen, hanem a melegebb idő beköszöntéig ki is tartson.