nemzetközi együttműködés

2019.12.19. 12:00

Szerdán lőtték fel a „legszombathelyibb űrtávcsövet”

Szerdán 9:54-kor lőtték fel az Európai Űrügynökség (ESA) űrtávcsövét, melynek visszacsatoló jelét 12:43-kor fogták a kijelölt ellenőrzőponton, így biztos, hogy sikeres volt a fellövés.

vaol.hu

A szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai már a kezdetektől kezdve részt vettek az ESA új űrtávcsöves programjának kialakításában.

A történet 2012-ben indult, az Európai Űrügynökség (ESA) S (Small Mission) meghirdetésével, ami azt jelenti, hogy földi körülmények között már rutinszerű technikával kívánják feltérképezni az exobolygók világát, de most a világűrbe helyezett távcsővel – tudtuk meg Szabó M. Gyulától, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium MKK igazgatójától, aki maga is részt vett a programban.

A nyertes pályázat, a Characterising ExOPlanets Satellite (CHEOPS) névre keresztelt távcső feladata a naprendszerünkön kívüli exobolygók vizsgálata lesz. Kulcsfontosságú szerepet játszik az idegen bolygók és életformák feltérképezésében. A CHEOS nem új exobolygókat kutat fel, ahhoz járul hozzá, hogy mintegy 500 ismert bolygók belső szerkezetét nagy pontossággal megismerjük, és a kialakulásukra is magyarázatot találhassunk.

A projekt a 2012-ben kezdett el testet ölteni, a CHEOPS fellövése 2019-ben valósult meg, a tervezés, előkészítés hét évet ölel fel, de a megfigyelőmunka most veheti kezdetét. Az űrtávcső „felélesztése” után négy évig folytatja vándorútját az űrben, miközben különböző exobolygókról gyűjt be adatokat. Az adatok kiértékelése, az új naprendszerek leírása és értelmezése a megfigyelések időszakán is jóval túlmutató feladat.

Szabó M. Gyula kutatóprofesszor, a CHEOPS űrtávcső és Kiss L. László akadémikus az ESA ESTEC űrközpontjában, a műszaki előkészítés lezárása alkalmával.
Fotó: VN/Szabó M. Gyula

Szabó M. Gyula elmesélte, hogy a projektben szinte az egész Obszervatórium aktívan kivette a részét, és a jövőben a CHEOPS adatok kutatása lesz a nyáron megalakult MTA-ELTE Exobolygó Kutatócsoport egyik fő tevékenysége.

Az ESA által vezérelt svájci vezetésű projekt konzorciális együttműködésében valósulhatott meg, melyben az ESA tagországai között Magyarország jelentős szerepet töltött be.

A CHEOPS programban részt vevő magyar felek:

– a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete,

– az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium MKK

-a miskolci Admatis kft (Feladatuk a radiátorok legyártása volt, amely az űrtávcső működéséhez szükséges hőmérsékletet stabilizálja.)

A Science Team magyar tagja a szombathelyi ELTE GAO MKK munkatársa, Szabó M. Gyula, a CHEOPS Board magyar tagja Kiss L. László a Csillagászati Intézettől.

A Science Team vezetője a 2019-ben Nobel-díjjal kitüntetett Didier Queloz. A Scienece Team feladata az űrtávcső tudományos működtetése: a megfigyelési stratégia és a tudományos programok kialakítása, a célobjektumok listájának összeállítása és a tudományos program validálása, majd a tényleges megfigyelések kiértékelése, értelmezése és bemutatása a tudományos és civil közösség felé. Ebben a szombathelyi ELTE GAO MKK, és Szabó M. Gyula is fontos feladatokat látott el, többek között tudományos programok vezetésével.

Az első exobolygót 1995-ben fedezte fel Didier Queloz és Michel Mayor, amiért 2019-ben Fizikai Nobel-díjat kaptak. A bolygó neve 51 Pegasi b, mely egy Naphoz hasonló bolygó körül kering, a Földtől 50 fényévnyire. Ez a felfedezés igazi áttörés volt, mely az exobolygók kutatásának időszakát hozta el és az egyik leggyorsabban fejlődő űrkutatási ággá nőtte ki magát.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában