Győri gyerekgyilkosság: Törvényt módosíthatnak a tragikus családirtás miatt

Súlyos hibát követtek el mind az első-, mind a másodfokú eljárásban azok, akik a győri gyermekgyilkosság elkövetőjének feltételes szabadlábra helyezéséről döntöttek – jelentette ki a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely közölte, a kabinet úgy döntött, hogy az apát érintő eljárás teljes kivizsgálására van szükség. Hozzátette, a kormány emellett vizsgálja annak a törvénymódosításnak a lehetőségét, hogy ha valaki másnak az életére tör, akkor őt ne lehessen feltételesen szabadlábra bocsátani.

Varga Judit igazságügyi miniszter kérésére az igazságügyi szakértői kamara is vizsgálatot indított a győri gyerekgyilkosság kapcsán. Agárdi Tamás, a kamara elnöke azonban rámutatott: a kamarának nincs lehetősége arra, hogy érdemben felülbírálja az egyes konkrét ügyekben adott igazságügyi szakértői véleményeket. Ugyanakkor arra is emlékeztetett: a jogszabálysértés, a szakmai szabályok, kamarai szabályzatok, határozatok szándékos vagy gondatlan megszegése fegyelmi vétség. Lapinformáció szerint az alapvető jogok biztosa is vizsgálja a győri családirtás ügyét.

Megkérdeztünk egy családjogban járatos ügyvédet arról, mi a kapcsolattartás ügyében szokásos eljárás, mikor rendelhető el védelembe vétel. Dr. Mentes Adrienn a következőket mondta el: – Amennyiben a szülőt a bíróság a gyermeke ellen elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet megszüntetheti. Ilyenkor dönt a bíróság a kapcsolattartásról. Indokolt esetben, például ha a gyermekével szemben felróható magatartást tanúsít, a különélő szülő kapcsolattartási joga korlátozható vagy megvonható.

Az ügyvédnő viszont aláhúzta a következőket: – Amennyiben kapcsolattartásról dönt a bíróság, úgy az ítéletben pontosan rendelkezni kell annak gyakoriságáról, időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról. Bizonyos körülmények esetén felügyelt kapcsolattartásról dönthetnek. A felügyelt kapcsolattartás nem a lakóhelyen, hanem a Pálos Károly Családsegítő Szolgálat közreműködésével zajlik. A gyermekeket az anya a szolgálat épületébe viszi, ahol az apa szakemberek jelenlétében, kizárólag felügyelt formában tart kapcsolatot a gyermekekkel.

A felügyelt kapcsolattartásnak szintjei vannak, a cél hosszú távon mindig az, hogy a kapcsolat a szülő gyermek között szorosabbá váljon és fokozatosan biztosítható legyen az elvitel. A családsegítő szolgálat a bíróságot és a gyámhivatalt tájékoztatja a kapcsolattartás során tapasztaltakról. A szakember hozzátette: amennyiben a gyermekek biztonságának, testi épségének vagy lelki egészségének veszélyeztetése felmerül, a felügyelt kapcsolattartás az egyetlen forma, mely a gyermekek érdekét, biztonságát szolgálja! Egy másik fontos gyakorlat, hogy amennyiben kiskorú veszélyeztetése iránt folyik büntető eljárás bármelyik szülő ellen, a gyámhivatal a gyermekeket védelembe veszi és a szülőknek magatartási szabályokat ír elő. A gyámhivatal folyamatosan figyeli a családot, és súlyosabb esetben a gyermekek családból történő kiemeléséről dönt. Megtudtuk azt is, hogy a gyilkosságnak áldozatul esett nevelt leány ügyében H. Gábor és volt felesége között nem történt, nem is történhetett szabályozás. Az ő esetében a vér szerinti apa és az anya megállapodása vagy a bíróság, gyámhivatal által szabályozottak szerint működhet a kapcsolattartás.