Legyen ez egy konfliktusmentes karácsony!

Nézzük, milyen feszültségforrások adódnak a gyerekek szemszögéből ezekben a napokban: sok ilyenkor a teendőnk, kevés a velük töltött minőségi idő. A vásárlások miatt eltolódnak a séták időpontjai, az otthon töltött idő nem minőségi, hiszen takarítás, sütés-főzés köti le a háziasszonyok minden idejét. Folyamatosan felülírja valami a napirendjüket: azt, hogy alszanak, esznek és a szabad levegőn is tartózkodnak. Érzékelhetik a családi feszültségeket. Ritkán látott vendégek érkeznek, sok a szokatlan illat és zaj, a temérdek ajándékról nem is beszélve. Összességében az ünnepi készülődés során jellemzően felborul az általános időbeosztásuk, amihez hozzászoktak a mindennapokban.

Ezek a helyzetek mind stresszforrást jelenthetnek, mivel a változás és új élmények sorozata felzaklathatja a gyerekeket. Tudatos tervezés és készülődés nélkül komoly árat fizethetünk egy “túltolt” karácsonyért: alvási és étkezési problémák, szélsőséges érzelem-megnyilvánulások, hisztik, dacosság jelenhet meg az életünkben.

Egyre több kutatási eredmény szól arról, hogy a gyerekek már nagyon korán képesek értelmezni a szülők érzelmeit, és a saját viselkedésüket ezek hatására módosítani, mondja Jagodits Zsuzsa. Vagyis, ha a szülők feszültek, a gyermek is felpörög és ingerültebb lesz. Ezért fontos számukra is az év végi hajtásban a napirend megtartása. Ebbe a fix időpontokban történő étkezésnek, sétának és játékidőnek, valamint az alvásnak is bele kell tartoznia!

Feszültségforrások adódhatnak a szülők oldaláról is: megfelelési kényszerrel küzdünk, hogy mindenkinek – a gyerekeknek, nagyszülőknek, anyósnak, sógornőnek – is megtaláljuk a megfelelő ajándékot, megfőzzük a nekik tetsző ételt. Elvesztjük, ha csak átmenetileg is a nemet mondás képességét. Nem ritka a túlzott alkohol-, édesség- és ételfogyasztás – egyik sincs jó hatással szervezetünkre.

Az, hogy a reklámok, a képeslapok vagy az amerikai filmek tehetnek-e arról, hogy idealisztikus képünk van a karácsonyról, nem tudni, de hogy van, az tény. Óriási fa, boldog család vagy legalább párkapcsolat, temérdek ajándék, roskadozó asztal nélkül nem is igazán karácsony a karácsony – gondolják sokan. Erre a közösségi média világa még egy lapáttal rátett, ami tragikus következményekkel jár az életükben éppen valamilyen okból megrekedt emberek lelki világára. Nem véletlen, hogy az évnek ebben a szakában van a legtöbb öngyilkosság, illetve öngyilkossági kísérlet. A lelkisegély-szolgálatok pedig megerősített stábbal készülnek ezekre a napokra. Sokszor néhány jó szó is elég a tragédia elkerüléséhez, vagy egy kis támogatás, hogy felismerjük, az életünk alapvetően nem is olyan borzasztó, mint azt az idealisztikus Facebook-képek nézegetése közben gondoltuk.

Azt gondolnánk, hogy a magányos emberek számára a legmegterhelőbb ez az időszak, pedig az úgynevezett alkalmazkodó gyermeki ÉN-állapotban rekedt (jellemzően) nők számára legalább ennyire kiélezett ez az időszak. A jelenlegi nagyszülők/anyósok transzgenerációs öröklési okokból a 21. század társadalmában gyakorlatilag már tarthatatlan konvenciókat követnek, ezeket pedig kimondva-kimondatlanul számon kérik, úgynevezett kritikus szülői ÉN-állapotba helyezkedve (sokszor bele is ragadva). Az egyetlen kiút, ha ÉN-üzeneteket megfogalmazva úgynevezett FELNŐTT ÉN-állapotban maradunk. Szem előtt tartva lehetőségeinket, korlátainkat és mindenekelőtt azt, ami igazán örömmel tölt el minket. Hiszen a karácsony alapvetően az úgynevezett szabad gyermeki ÉN-állapot megéléséről szól – véli a coach.

A megoldás kulcsát abban látja: fogalmazzuk meg, számunkra mit jelent a karácsony, és alakítsuk úgy. Fogadjuk el, hogy egyedül nem fog sikerülni! Merjünk segítséget kérni, nemet mondani! És mindenekelőtt: éljük meg a pillanatot!