Egyszer csak benőtték a fák

2020.01.09. 07:00

A 83-as gyalogezred katonáinak sírjait is megtalálták a lembergi járásban

Az Ukrajna területén lévő magyar katonasírokat kutatja Strömpfl András, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akinek munkáját számos magasrangú kitüntetéssel ismerték el. A Visegrádi Szent György Lovagrend Vas Megyei Priorátusa és a Grádics Egyesület meghívására érkezett Szombathelyre.

Merklin Tímea

Stömpfl András Szombathelyen Fotó: Unger Tamás

Fotó: © Unger Tamás

Strömpfl András a szabadidejét fordítja a sírok felkutatására. A Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke sokat segít az elnöknek, Szarvas Gábornak, aki kulturális programot szervez, Magyarországról hoz kiállításokat, koncerteket, ő meg neki viszontsegít a katonasírok kutatásában. A kutató három évig dolgozott a lembergi levéltárban, ahol megvannak a katonatemetők listái, ezek alapján keresi a sírokat.

Az első világháború alatt a lembergi járásban ezer katonasír volt.

– Meg kell nézni más országokat, hogy csinálják. Például az olaszok micsoda temetőket hoztak létre! A lengyel hatóság a versailles-i békeszerződés alapján összegyűjtötte a katonái földi maradványait, gyűjtőtemetőkben helyezte el 3-4-6 ezer katonáját. Nálunk csak a második világháború katonáival foglalkoznak, az első világháborúban külföldön elesetteket nem keresi senki. Legalább öt-hatszáz katona van, akinek a nyughelyét benőtte az erdő – mondta Strömpfl András, aki eddig majdnem háromszáz sírt talált. Kitüntetést kapott a magyar hadisírgondozásért a Honvédelmi Minisztériumtól, az osztrák és a magyar államtól, a Magyar Arany Érdemkeresztet Áder János köztársasági elnöktől vehette át.

Stömpfl András Szombathelyen Fotó: Unger Tamás

Vas megyével a kapcsolata úgy alakult ki, hogy a szombathelyi Fülöp András jelentkezett nála, hogy tudna-e segíteni, mivel 2016 májusában a 83-as gyalogezred katonáit kereste a lembergi járásban, és rendbe akarta hozni a sírokat. Novemberben megtalálták azokat. – 2017-ben kereszteket akartunk állítani, de először nem engedték, mert elkezdődött az ukrán–magyar nyelvi konfliktus, ami ma is tart. Fél év múlva engedélyezték. Négyet állítottunk négy olyan temetőben, amit benőttek a fák. Vannak 1916-os fotók, hogy ott nem volt erdő. Nagyon megható volt az ukrán falvakban, hogy mint reagáltak az emberek: csak csodálkoztak és csodálkoztak, hogy a magyarok száz év múlva eljöttek megkeresni a halottaikat, vagyis így megbecsülik egykori katonáikat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában