A maratonfutás javítja az artériák egészségét

A Barts és a University College London kutatói 138 kezdő futót vizsgáltak, akik most először próbálták meg teljesíteni a londoni maratont – írja a BBC. A hat hónapon át zajló edzések alatt az artériáik visszanyerték fiatalos rugalmasságukat, ez pedig csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát.

Ezenkívül még a vérnyomásuk is annyival csökkent, mintha gyógyszert írtak volna fel nekik. Úgy tűnt, hogy azok profitáltak a legtöbbet a kitartó edzésekből, akik a kezdés előtt a legkevésbé voltak fittek. A kisebb mennyiségben végzett aerob testmozgás is valószínűleg hasonló hatással van a szervezetre – állítja a tanulmányt finanszírozó British Heart Foundation (BHF) az American Cardiology Journalban. (Az aerob edzés egy összefoglaló név. Az ilyen mozgásformák intenzív lábmunkán keresztül mozgatják át a testet, és monoton módon, szünetek nélkül kell elvégezni őket.)

A kísérletben részt vevők a felkészülési idő végén átlagosan négy és fél és öt és fél óra alatt futották le a maratoni távot. Bár az eredmények nagyon beszédesek, egy ilyen intenzív edzésfolyamat akár veszélyes is lehet. Dr. Charlotte Manisty vezető kutató elmondta: „Ismert szívbetegségben vagy más egészségügyi problémával küzdő emberek először beszéljenek orvosukkal, mielőtt elkezdenének a maratonra készülni. Bár a legtöbb ember számára a testmozgás előnyei messze meghaladják a kockázatokat.

A kivizsgálás azért is fontos, mert volt már rá példa, hogy egy már fennálló, de nem diagnosztizált szívbetegséggel ren­delkező futó a maratoni kísérlet során meghalt – de nagyon ritka az ilyen eset. A szakértők azt javasolják, hogy ha valaki fel szeretne készülni a maratonra, fontos, hogy már hónapokkal hamarabb elkezdje a felkészülést. Az edzéseket minden esetben bemelegítéssel kezdjük, és fokozatosan növeljük a megtett távolságot. A futás közötti pihenőnapok legalább olyan fontosak, mint maga a mozgás. A szünetek lehetővé teszik az ízületek és az izmok számára a regenerálódást, és ez idő alatt tudnak megerősödni is.

Hogy egészségesek és fittek legyünk, minden héten egyszer legalább 150 percig közepes intenzitású testmozgást kell végeznünk. Ilyen például egy tempós séta, a tenisz vagy a kerékpározás. Ehelyett választhatunk 75 perc erőteljes testmozgást is, például futást, futballt vagy rögbit. Az embereknek hetente legalább kétszer erősítő tevékenységeket is folytatniuk kell – például fekvőtámaszokat, felüléseket vagy súlyzós edzést –, hogy az izmokat megfelelően átmozgassuk.

A BHF professzora, Metin Avkiran elmondta: „A testmozgás előnyei tagadhatatlanok. Ha aktív életmódot folytatunk, az csökkenti a szívroham vagy stroke és a korai halál kockázatát. Ahogy a régi mondás tartja: ha a testmozgás tabletta lenne, azt csodás gyógyszerként üdvözölnénk – tette hozzá a kutató.