utánajártunk

2020.01.16. 07:00

A szomszédban a joghurt is más?

Laboratóriumi méréseknek és érzékszervi teszteknek vet alá 280 terméket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A termékeket Magyarországon, Ausztriában és Németországban szerezték be.

Tóth Kata

Fűszereket, tejterméket, konzerveket, édességet, alkoholt hasonlítottunk össze. A sörökben nem csalódtunk<br />Fotó: Szendi Péter

Fotós: © Szendi Péter

Megint azt elemzik, hogy a nyugat-európai élelmiszergyártók hátrányos helyzetbe hozzák-e a magyar fogyasztókat azzal, hogy eltérő vagy gyengébb minőségű élelmiszereket készítenek a magyar piacnak.

2017-ben már volt egy Né­bih-vizsgálat – emlékeztetett a napokban Dr. Nagy Attila, az Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság igazgatója szerint már most látszik, hogy a kiválasztott termékek jelölésének összehasonlítása során több esetben találtak összetételbeli eltéréseket.

Magyarországhoz hasonlóan ugyanerre az eredményre jutott több közép-kelet-európai uniós ország hatósága is, ám a következtetések több esetben erősen megkérdőjelezhetők voltak, mert az elemzések nem egységes szempontok szerint történtek. Azóta az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja egységes alapelveket és vizsgálati módszertant dolgozott ki, és a mostani ellenőrzéseket már ezek alapján végzik.

Nagy Attila arról is beszélt, hogy tavaly az EU egy irányelv módosításával a kettős minőség kérdését jogellenesnek minősítette abban az esetben, ha a gyártó bizonyos objektív körülményeket nem tud felmutatni, amelyek a különböző termékeket indokolják. Ha van objektív oka annak, hogy a termékek eltérnek – például ha a nemzeti szabályozás, vagy ha egy cég úgy alakítja ki a termékei receptúráját, hogy azok megfeleljenek a hazai fogyasztói igényeknek –, akkor ezt a különbséget jelölnie kell. A Nébih jelenleg a felmérés és a gyártókkal való egyeztetés fázisának közepén jár.

Fűszereket, tejterméket, konzerveket, édességet, alkoholt hasonlítottunk össze. A sörökben nem csalódtunk
Fotó: Szendi Péter

Az említett 280 elemből álló termékkörben hús-, tej-, gabona-, sütő- és édesipari cikkek, üdítőitalok, tartós élelmiszerek, gyorsfagyasztott, hőkezelt és szárított élelmiszerek, néhány élvezeti cikk és alkoholos ital is van – százat a magyar, százat az osztrák és nyolcvanat a német piacról igyekeznek megtalálni és vizsgálni.

Az már most látszik – nyilatkozta az igazgató –, hogy a kiválasztott termékek 20–30 százalékában különböző mértékben és formában fellelhető, kimutatható a kettős minőség. A vizsgálat egy európai uniós projekt része, Magyarország mellett több EU-tagország is végzi. Mint kiderült, nem kizárólag a kettős minőség felmérése a cél, nemcsak azt vizsgálják, hogy az egyes árucikkek itthon más összetételűek-e, hanem folyamatosan egyeztetnek a gyártókkal, forgalmazókkal, hogy megoldást találjanak a vitás kérdésekre.

A nemzetközi felmérés ezen túl megoldásokat adhat a magyarországi jogalkotáshoz. Az értékelések nyomán az eredmények még az idén várhatók. (A történethez hozzátartozik az is, hogy a cégek úgy vélik, a néhány termék összetételében feltárt eltérések nem jelentenek automatikusan minőségbeli különbségeket és nem értelmezhetők a fogyasztók megkülönböztetéseként.)

Mi is leteszteltük

Három éve is kíváncsiak voltunk, és most is foglalkoztat bennünket: vajon más mogyorókrémet, joghurtot és fűszereket kapunk-e, és ezáltal másodrendű fogyasztók vagyunk-e? Vagy alapesetben nincs különbség az azonos néven forgalmazott élelmiszerek minősége, összetétele és íze között? Ahogy akkor, úgy most is a saját tapasztalatainkra is hagyatkoztunk az ismerősöktől hallott vélemények mellett: rögtönzött tesztkonyhánkban kóstoltunk magyar és osztrák natúr joghurtot, kisgyerekeknek való gyümölcspépet, citromos sört, dobozos kukoricát, halrudacskát és nápolyit is.

Azt kerestük, ami itt is, ott is kapható
Fotó: Tóth Kata

Szerencsére húszperces autózással elérhető az első osztrák bolt, Rohoncig utaztunk egy szupermarketbe, aztán magyar megfelelőjébe, a városszéli élelmiszerboltba. Mindkét áruházban kapható azonos márkájú termékeket kerestünk – nem jártunk szerencsével minden esetben –, aztán összevetettük az összetevőit, tápértékadatait, egyéb feltüntetett információit, figyeltük a csomagolást és a designt is.

Nem tartalmaz ízfokozót, tartósítószert és mesterséges színezőanyagot – ez olvasható az egyik ismert fűszergyártó grillfűszersójának zacskós változatán. Az összetevők, a felhasználási javaslat és a receptötlet is megegyezik a magyar és az osztrák csomagoláson. Az első különbség: a magyarok csak 30, az osztrák vásárlók 36 grammot kapnak a pénzükért.

Az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott és legkedveltebb citromos sörital üdítő és sör keveréke – Rohoncon és Szombathelyen is szereztünk be egy-egy dobozzal. A kettő megjelenésében, illatában, ízében, a gyümölcsös karaktert és az összbenyomást, illetve az összetevőket nézve sem találtunk különbséget. Nem úgy, mint az áruházlánc saját márkás morzsolt csemegekukoricájánál: a magyar változat kalóriadúsabb (105–90 kcal/100 g), az osztrák több zsírt tartalmaz, a magyar éppen feleannyit, az osztrák kicsivel több fehérjét. A töltőtömeg megegyezik, és míg hozzáadott cukrot nem tüntetnek fel az osztrák csemegekukorica csomagolásán, a magyaron igen. Ennek némileg ellentmond, hogy harsogó sárga, ízletes, ropogós kukoricaszemek lapultak a könnyen nyitható osztrák konzervdobozban; halvány, íztelen, puhább társaik a konzervnyitóval nehezen bontható magyarban.

Sajátmárkás natúr joghurtból itthon csak 150 grammost találtunk, Ausztriában 250 grammost. Három százalék az előbbi zsírtartalma, az utóbbié 3,6 százalék. Csontfehér, egynemű, kissé híg, de finom, kellemesen savanykás ízű mindkettő. Az osztrák polcról származót kicsit krémesebbnek és teltebb ízűnek éreztük. Végül a beszerzett nápolyit kóstoltuk: nem kellett szigorú kritikusnak lenni, hogy érezzük a különbséget, az ostya és a töltelék sem volt egyforma szerkezetű – nem nehéz kitalálni, hogy az osztrák javára –, miután kibontottuk a csomagolást.

Az Ausztriában kiszemelt márkás bio gyümölcspépből Magyarországon nem találtunk barack-alma-mangó összetételűt. Viszont míg az osztrák árun nem jelezték, a magyaron a következő figyelmeztetést találtuk: „a termék fogakkal való, gyakori, hosszan tartó érintkezése fogszuvasodást okozhat”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában