Hiába fut a pénze után a becsapott söptei nyugdíjas asszony?

Varga Józsefné és férje 2017 augusztusában kötött vállalkozói szerződést a söptei kétgenerációs családi ház alsó szintjének felújítására. Fővállalkozót fogadott, egy korábbi felújítás alkalmával ugyanis jól bevált ez a módszer. Kezdetben nem is volt semmi probléma, megtörtént a felmérés és az árajánlat is elkészült.

Akkor kezdett gyanakodni, hogy valami nem stimmel a fővállalkozó, M. István körül, amikor ő hiába fizette neki az aktuális költségeket, a dolgozók zúgolódtak, hogy a főnök nem fizet nekik. Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a munka nem készül el időre, abban állapodtak meg, hogy M. István a határidőig köteles minden anyagot leszállítani, a munkájáért járó pénzt azonban nem kapja meg. Mivel a konyhabútor anyagával a vállalkozó 600 ezer forint értékben adós maradt, Vargáék bírósághoz fordultak. (A férj időközben beteg lett, majd elhunyt.)

Szerződéssel bízta meg a kivitelezőt, az végül a munkát sem fejezte be

A 2019. február 14-én jogerőre emelkedett ítélettel Vargáné úgy érezte, számára megnyugtató módon zárul le az ügy. A vállalkozót jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, és felhívták a figyelmét, hogy tartozását 15 napon belül fizesse meg.

Ám az igazi kálvária csak ekkor kezdődött. A vállalkozó nem fizetett, így a károsult, 22 ezer 385 forint eljárási összeg befizetése ellenében a járásbíróságnál kérhette a végrehajtást. Május 29-i dátummal érkezett is egy – alig olvasható kézírással készült – foglalási jegyzőkönyv, melyben az áll, hogy az adósnak vagyona nincs, – jóllehet a bírósági tárgyaláson még több vagyontárgyra is hivatkozott, – és még az otthonául szolgáló helyen is szobabérlőként lakik.

A foglalás tehát meghiúsult, így az ügy szünetel. Vargáék egy a végrehajtó-helyettesnél tett személyes látogatáson megtudták, hogy amennyiben újabb behajtási kísérletet szeretnének indítani, 15 ezer forintot kell befizetniük.

A nyugdíjas pedagógus nagyon sok kérdést fogalmazott meg. Miért van egy bűnözőnek több joga, mint az ártatlan károsultnak? Miért állíthat egy tárgyaláson bármit a vádlott, azon a jogcímen, hogy védekezik? Miből él a vállalkozó, ha bevallottan nincs semmi jövedelme? És hogy kaphatott vállalkozói engedélyt, ha – amint az a bírósági ítéletből kiderül – korábban többször volt büntetve sikkasztásért és más visszaélésekért?

Varga Józsefné azt is sérelmezi, hogy a végrehajtási eljárásról őt nem értesítették, a végrehajtó az érdeklődésére foghegyről válaszolt és az iroda a panaszos levelére még csak nem is reagált. Természetesen mi is megpróbáltunk a veszprémi székhelyű végrehajtói irodától információt kérni, de harmadik fél részére nem adnak felvilágosítást.

Varga Józsefné – elmondása szerint – nem mentette el a járulékokkal együtt immár több mint 700 ezer forinttal tartozó M. István telefonszámát. Mi viszont megkerestük a vállalkozót, aki rögtön tudta, miről van szó és megígérte, hogy még a héten felad az özvegynek 200 ezer forintot, és a többit is megadja, ha sikerül ingatlanát eladnia. Ami viszont Vargáék tudomása szerint nem az övé, annak csak várományosa. Varga Józsefné továbbra is úgy érzi, nem kap rá lehetőséget, hogy a jogerősen neki ítélt összeghez hozzájusson.