Későn hívtak mentőt, a beteg meghalt – Segítségnyújtás elmulasztása a vád

Tanúk és az orvosszakértő meghallgatásával kezdődött a Szombathelyi Járásbíróságon annak az ügynek a tárgyalása kedden délelőtt, amelynek előkészítő üléséről októberben beszámoltunk. A vádirat szerint 2017. június 30-án egy epilepsziás férfi rosszul lett egy szombathelyi üzemben, azonban mivel felettesei későn hívtak szakszerű segítséget, a férfi meghalt. A mentőknek sikerült ugyan újraéleszteni, azonban 2017. július 11-én a kórházban életét vesztette. A vád segítségnyújtás halált okozó elmulasztása, az elsőrendű vádlott az üzem akkori vezetője, a másodrendű vádlott az akkori csoportvezető.

Az elsőrendű vádlott ügyvédje védence előzetes mentesítését kérte a bíróságtól, amennyiben az a vádiratban foglaltak szerint felfüggesztett szabadságvesztést szabna ki. Az elsőrendű vádlott hosszan beszélt arról, hogy mennyire megviseli az egész ügy és mennyire sajnálja a történteket, egyúttal elismerte bűnösségét az ügyben, de hangsúlyozta, a történtekért az összes jelenlévő éppen annyira okolható, mint ő.

Dr. Ávár Zsuzsanna elfogadta a vádlott beismerő vallomását, és arra kérte, idézze fel az akkor történteket. Az egykori üzemvezető elmondása szerint ő magát a rosszullét pillanatait nem látta, mentőt pedig azért nem hívott egyből, mert a jelen lévő kollégáktól azt hallotta, hogy ez egy epilepsziás roham, amire volt már példa korábban is, ezért csak arra tudott gondolni, hogy a következő másodpercben a fiatalember magához tér, ráadásul a sértett – időközben értesített – édesapja is azt mondta, hogy nem kell mentőt hívni. Elmondása szerint neki semmilyen egészségügyi képzettsége nincsen, ellentétben az akkor jelen lévő két olyan kollégájával, akik végeztek elsősegély-tanfolyamot.

Elhangzott: végül, amikor hosszú percek után – az akkor már a helyszínen lévő édesapa kérésére – mégiscsak úgy döntött, hogy mentőt hív, azt nem közvetlenül tette meg, hanem a portaszolgálatot kérte meg erre, de a beteg állapotáról ekkor sem szolgált információval, így először nem is a megfelelő felszereltségű mentőautó érkezett a helyszínre.

A másodrendű vádlott most nem kívánt vallomást tenni, az orvosszakértő viszont elmondta, megállapítható, hogy a halál közvetlen oka az epilepsziás roham következtében az agyban fellépő hosszan tartó oxigénhiányos állapot miatt kialakult agyduzzanatos agyi beékelődés volt.

A későn érkező szakszerű segítségnyújtás és a halál bekövetkezte között ok-okozati összefüggés áll fenn – hangsúlyozta, mivel a keringés leállása után legkevesebb öt percen belül meg kell kezdeni a segítségnyújtást. A másodrendű vádlott ügyvédje szerint azonban ügyfele hiába tárcsázta volna egyből a mentőket, akkor is kicsúsztak volna az időből, arra pedig – még ha morálisan el is várható – senki nem kötelezhető, hogy kezdje meg az újraélesztést, arról nem is beszélve, hogy amikor a rosszullét bekövetkezett, védence nem is volt jelen.

A beidézett 13 tanúból egy kivételével mindenki megjelent, elsőként az elhunyt fiatalember édesanyja, aki megrendülten idézte fel azt a napot, amikor megtudta, mi történt. Később elmondta, az eset után egy héttel beszélgettek az ügyben érintett szereplőkkel – köztük az elsőrendű vádlottal –, és az erről készült hangfelvétel szerinte bizonyítja, hogy mulasztás történt, mivel nagyon későn hívtak segítséget, továbbá szerinte nem igaz, hogy férje azt mondta volna, hogy ne hívjanak mentőt.

Hosszasan beszélt a sértett bátyja is, aki egészen elképesztőnek tartotta, hogy mindenféle mérlegelés helyett nem hívtak egyből mentőt, mikor látták, hogy testvére milyen rosszul van.

Az ezt követően meghallgatott – akkor jelen lévő – kollégák többé-kevésbé hasonlóan emlékeztek a történtekre, és szinte kivétel nélkül mindegyikük azt vallotta, hogy mentőt hívni nekik nem volt szabad, arra csak a feletteseiknek volt felhatalmazásuk.

A tanúk elmondásából az is kiderült, hogy az elsőrendű vádlott által említett elsősegély-tanfolyamot nem lehetett komolyan venni, azt csak formailag tartották meg, gyakorlati haszna nem volt.

Dr. Ávár Zsuzsanna a tárgyalás elején meghozott, az elsőrendű vádlott beismerő nyilatkozatát elfogadó végzését visszavonta, és megfontolás tárgyává tette a sértett édesanyja által említett hangfelvétel meghallgatását, a következő tárgyalási napot pedig március 17-ére tűzte ki.