Négy tájegység jön létre az Őrségi Nemzeti parkon belül

Nagy István agrárminiszter kedden budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Magyarországon működő tíz nemzeti park igazgatóságon belül a természetvédelmi feladatok ellátására összesen 41 tájegységet hoznak létre. Az új egységek koordinálásáért a táj-

egységvezetők felelnek majd, a személyi állomány pedig a vagyonkezelést, a monitorozást, a területi őrzést és a helyi egyéb tevékenységeket fogja végezni – közölte. A tárcavezető kiemelte azt is, hogy ezzel a lépéssel egységesítik az igazgatóságok felépítését.

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, 300 ezer hektárt meghaladó terület az, ami a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében van, ennek a területnek mintegy felét ők gondozzák, a másik, nagyjából 150 ezer hektárt közel kétezer gazdálkodóval együttműködve tartják fenn, bérbeadással. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén sok olyan legelő, gyepterület van, amelynek egykori kezelői akár hosszú évtizedeken át nem voltak gondos gazdái: ezeket a nemzeti park igazgatóságok zömében visszaalakítják az eredeti állapotába – emelte ki az igazgató.

Hozzátette: ahol több terület van vagyonkezelésükben, vagy ahol jelentős turisztikai feladatokat látnak el, vagy éppen a pályázatok keretében élőhely-rekonstrukciók zajlanak, azoknak meg kell erősíteni a helyzetét, ezért hozzák létre a tájegységeket, amelyek a nemzeti park igazgatóságoknál meghatározó szerepet fognak betölteni.

Vas megyében négy tájegység jön létre: az észak-vasi – amely Kőszeg környékén észak-vasi területi osztályként már működött, ennek a tevékenységét kell újragondolniuk –, az őrségi, a vendvidéki és a Vasi-hegyháti területen működő. Markovics Tibor kiemelte: például a természetvédelmi őrök munkájában eddig a hatósági jellegű szerep került előtérbe, a változással azonban a szolgáltatói-tanácsadói tevékenységük kiemelésére fókuszálnak majd. Az átszervezés várhatóan az igazgatóságok hosszú távú működőképességét és az átláthatóságát segíti.