Veszélyes expedíció 2228 méteren a kenguruk földjén

Kinyó Zsolt Szombathelyen végzett földrajztanárként, most már saját élményekkel tudja kiegészíteni, amikor az iskolában a száraz villám gyújtotta pusztító tüzekről beszél.

– Amikor a hegy meghódítását megterveztem, még nem voltak tüzek Ausztráliában, de amire ki volt tűzve az utazás, már igen. Nem akartam letenni a tervemről, gondoltam, ha csak bebarangolom Sydney-t, akkor is jól járok – mesélte Kinyó Zsolt. – Ausztrá­liában van egy applikáció, amellyel követni lehet, hogy hol van éppen nagy tűz és füst, arra nem szabad menni, olyankor az utakat lezárják, és nincs hova menekülni. Esélytelennek éreztem, hogy feljutok a hegyre, különösen meleg volt, 48-50 Celsius-fok, úgyhogy a bérelt autót lemondtam. Mindennap kitűztem egy tőlem 15-20 kilométerre lévő célt a hatalmas városban, és odagyalogoltam. Megnéztem az operaházat, a nevezetes Harbour hidat, Cook kapitány hajóját, voltam az állatkertben… Nem vagyok katasztrófaturista, de bennem volt a kisördög. Beírtam a közösségi oldalon egy Sydney-ben élő magyarok csoportjába, hogy szeretnék eljutni Ausztrália legmagasabb hegycsúcsára, a Kosciuszko hegyre, jár-e valaki arra, és elvinne-e útitárs­ként. Visszaírt egy hölgy, akivel másnap találkoztunk. Elmentünk egy helyre, ahol korábban volt tűz, és még minden üszkös volt, láttuk, hogy ez nem játék…

Zsolt az új ismerősével másnap nekivágott a hegynek, amely ugyan csak 2228 méter magas, de a megközelítése nem volt teljesen veszélytelen. Figyelték a tüzeket jelző applikációt, meg volt beszélve, hogy másnap reggel kilenckor indulnak a csúcsra, de a társa már hétkor dörömbölt, hogy induljanak, mert nem fognak fel- és visszajutni. Amikor este visszaértek a táborhelyre, már nagyon komoly füstfelhőket láttak meg villámokat, másnap már nem engedtek fel senkit a hegyre.

– Új-Dél-Walesből láttuk a Viktória államban pusztító nagy tűz füstjét. Egészen alacsonyan voltak a füstfelhők, nagyon ráül az ember lelkére. Nyomasztó, bár szép színes: a narancssárgába, feketébe tűnő füstfelhők mögül előbukkan a vörös gömb, a nap… Az ausztrálok életében napi rutinná vált, hogy figyelik a tűzjelző applikációt, hogy hol zárnak le útvonalakat, mert lehet, hogy lesznek evakuációs útvonalak arra, amerre járnak, de lehet, hogy nem tudnak onnan kijutni. Az emberek nekirohantak a tengernek, amikor tűzfüggöny jött, és nem volt hova menekülni… Szombaton néztem az interneten: ahol mi voltunk, az a rész teljesen füstben, tűzben volt.