Közösen fogyasztották el

2020.02.03. 07:00

Határon innen és határon túl is őrzik a hagyományokat – Ilyen volt a disznóvágás Pártosfalván

Hagyomány, hogy évente egyszer magyarok és szlovéniai magyarok közösen levágnak egy disznót, amit aztán közösen is fogyasztanak el. Idén a szlovéniai pártosfalvaiakon volt a sor.

Budai Dávid

Fotó: Szendi Péter

A magyar határ mellett fekvő apró 180 lelkes szlovén település, Pártosfalva magyarok lakta vidék. Nagyszívű emberek élnek itt, akik nem hagyják, hogy a vendég szomjazzon és elengedni sem nagyon akarják, üres gyomorral meg főleg nem. Szombat reggel van, nyolc óra előtt járunk pár perccel, most léptük át a határt, ám az alig több mint egy kilométeres vékony aszfaltcsíkról már jól látszik, hogy amott a dombon ég a tűz. Ide igyekszünk mi is, disznóvágásra.

Mikor megérkezünk a tűzoltóság épületéhez, mindössze egy maroknyi ember – csupa férfi – sürgölődik a tűz körül, az üstben víz melegszik. Bekukkantunk a konyhába is, itt az asszonyok már aprítják a hagymát és a zöldségeket, hogy jó ízes legyen az abálóé, na meg nemsokára ízesíteni kell a vért is. Miközben feltérképezzük a mai mulatság helyszínét, gyorsan előkerül egy csinos kis üveg a pincéből, körbejárnak a poharak, a reggeli áldomás nélkül nem indul a munka, igaz, nincs miért sietni, mert a nap főszereplője sincs még itt, mérlegelik lent a faluban. Ráérünk, jut idő beszélgetni. Megértjük egymást, hiszen csaknem mindenki magyar.

– Ma már alig-alig tartanak a háznál sertést, így a disznóvágás hagyománya is kihalóban van, ezért különösen fontos, hogy ha máshol nem is, évente egyszer itt, vagy Magyarszombatfán láthassák az érdeklődők, hogy annak idején hogyan dolgozták fel a disznót, és megkóstolhassák a hagyományos disznótoros ételeket – mondja Vugrinec Zsuzsa, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának elnöke. Tavaly Magyarszombatfán öltünk disznót, idén Pártosfalván a sor, de sok magyarszombatfai segít most is, közösen csinálunk mindent. Ez is a lényeg, a hagyományőrzésen túl, a találkozás öröme, a közös munka, a közös étkezés, aztán a közös szórakozás mind-mind segíti az összetartozást, és nem is csupán az említett két település között.

 

A Moravske Toplice magyar önkormányzat öt magyar lakta falut karol fel (Csekefa, Szentlászló, Kisfalu, Pártosfalva, Szerdahely), mind az öt faluba kiment a meghívó, szeretettel várnak mindenkit reggeltől estig, de vacsorára mindenképpen. Hagyományos disznótoros vacsora lesz: húsos káposzta, hajdinakásás hurka, pecsenye. 120 embernek terítünk majd, tavalyelőtt, voltak is annyian. A vacsora után pedig lesz zene is, úgyhogy igazi mulatságra kell készülni – mondja Vugrinec Zsuzsa. Mint kiderül, azért, hogy itt természetes a magyar szó, bizony tenni kell. – Sok a vegyes házasság, és az a tapasztalat, hogy ilyenkor a legtöbbször a szlovén bizonyul erősebbnek és idővel a magyar nyelv kikopik a használatból. Ezt azonban nem szabad hagyni, én sem hagytam, pedig az én férjem is szlovén, de én a gyerekemmel csak magyarul beszéltem. A szlovéniai magyar önkormányzatoknak is ez a legfontosabb feladata, hogy a magyar nyelvet és a magyar értékeket megőrizzük és továbbadjuk az utánunk következő nemzedéknek – hangsúlyozza az önkormányzati elnök.

Pár perccel nyolc óra után érkezik meg a disznó, mint megtudjuk, akárcsak tavaly, most is 240 kilót mutatott a mérleg. Bár sorsa már eldőlt, kap még egy kis haladékot, hiszen üres hassal nem esik jól a munka, egy nagy tál kocsonya után azonban már minden egészen más. Reggeli után aztán már felgyorsulnak az események. A hatalmas állatot a gyakorlott kezek egy pillanat alatt kábítják el, és még nincs kilenc óra, mikor a sültvéres kenyerek alapanyaga már a tálakban van. Az asszonyok ismét körbekínálják a pálinkát, aki szabadkozik, az számíthat rá, hogy alaposan leteremtik, mert hát szíves a kínálás, nem illik visszautasítani. Miközben odakint a disznót beborítják szalmával és nekikezdenek a pörzsölésnek, lent a konyhában a vérhez tejet, tojást, majoránnát, borsot, lisztet, sót kevernek, és miután hozzáadják a sülthagymát, a kizsírozott tepsikbe öntik.

Gyorsan megvan, mikor a hőtől felemelkedik, darabokra szelik, és máris lehet enni a vérmálét. Bár már reggeli után vagyunk és a disznó is szét lett bontva, a munka java még hátra van, jól esik hát belőle pár falat egy kis kenyérrel, a jóllakottság a reszteltmájas, pörköltes ebédig már kitart. Nemec Janez a böllér, nagyon érti a dolgát, ha az ember nincs résen, gyorsan lemarad egy-egy munkafolyamatról, fél óra sem telik bele és a disznó már két darabban van. Na, erre inni kell!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában