Kommunizmus: akinek tananyag és akinek átélt valóság – Szombathelyi középiskolásokat kérdeztünk

Én még jól emlékszem arra a kisebb szekrény méretű, sokgombos rádióra nagyszüleim lakásában, amelyen semmi más nem jött be, csak a Szabad Európa. Látom magam előtt, amint nagypapám minden este közel hajolva hallgatja a híreket. Túlélte Horthyt, Hitlert, Sztálint és Rákosit. Bízott benne, hogy megéri, amikor a Kádár-rendszer is összeomlik, s majd visszakapja a házát, a boltját és mindent, amit elvettek tőle a kommunisták. Nem érte meg.

A mai ötvenesek még emlékezhetnek rá, hogy Szombathelyen mely épületeken volt vörös csillag, milyen volt a november hetedikére meg április negyedikére vörös zászlókkal fellobogózott város, valamint a május elsején a dísztribünről integető szovjet katonatisztek sorfala. Ők még énekelték a szovjet himnuszt, és építőtáborokban töltötték a nyarat. Elfelejthetetlen az iskolai osztálytermekben, a tábla felett logó búzakalászos, vörös csillagos, kommunista címer, mellette pedig Marx, Engels és Lenin bekeretezett képe. No és az is, hogyan néztek félve körül azok, akik véletlenül kiejtették a szájukon az 56-os számot.

A szombathelyi művészeti szakgimnázium diákjai az Örök tél című magyar történelmi drámát nézték meg a Savaria moziban az emléknap alkalmából. Szász Attila 2018-as alkotása a II. világháború alatt játszódik: a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt nőkről szól. Barnabás, a gimnázium ötödéves diákja a vetítés után érdeklődésünkre elmondta: őt a filmnek a lélektani oldala fogta meg leginkább. Az a folyamat, ahogyan átalakul a főszereplő világhoz való viszonyulása. Barnabásnak egyébként leginkább a két nagypapa történetei révén vannak fogalmai a kommunista rendszerről. Az egyik nagypapa átélte a téeszszervezést, a földek, állatok elvesztését. A másik nagypapája viszont hithű kommunista volt, aki aztán kiábrándult a rendszerből.

A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai a Hőlégballon című német történelmi drámát látták. A 2018-as film megtörtént esetet dolgoz fel. Két család sikeres kísérletét mutatja be arról, hogy hőlégballonnal hogyan jutnak át a berlini fal fölött az NDK-ból Nyugat-Berlinbe. Bori, Anna és Lina a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium tizenegyedikes diákjai. Borinak tetszett a film:

– Anya szokott erről mesélni – mondja. – Mindazok alapján, amiket mondott, akkor se élnék abban a korszakban, ha lenne rá lehetőségem. Olyan szintű veszélyérzet, félelem és rettegés lehetett akkor, hogy jobb nem is elképzelni.

Anna próbálta a nagypapáját kérdezni erről a korszakról, de az olyan rossz emlékként élt benne, hogy hiába faggatta, nem akart róla beszélni. Édesanyja mesélt az úttörőtáborokról, amelyek alapvetően jó élményként maradtak meg az emlékezetében.

Lina pedig tudja a családi legendáriumból, hogy az üknagyapjának gyára volt, de arra már nem emlékszik, hogy hol, és mi lett vele pontosan…