A Nemzeti Pedagógus Kar Vas megyei testülete is tanácskozott

Iskolaigazgatók, pedagógusok is jelen voltak a vépi Hatos Ferenc Általános Iskolába szervezett fórumon. Marton Judit, a Nemzeti Pedagógus Kar Vas megyei területi elnöke és Molnár Krisztina, a Hatos iskola intézményvezetője köszöntője után Horváth Péter elnök a pedagógus kar munkájáról, terveiről beszélt. Mint mondta, ahhoz, hogy érdemben képviselhessék a pedagógusokat a döntéshozók felé is, sok jelzésre van szükségük.

Az új NAT-ra térve kifejtette: nem örültek, hogy 2018 augusztus végéhez képest sok idő eltelt, míg 2019 decemberében megkapták a jogszabály-tervezetet. Az általuk kezdeményezett változtatási szándék az anyag elején nem jelent meg. 2020 elején aztán bekerültek a bevezetőbe olyan fontos fogalmak, mint az aktív tanulás, a csoportmunka hangsúlyozása, a jelenségalapú oktatás, az érintkező tartalmak integrálása.

A kérdés: lehetőséget adnak-e a tantárgyak tananyag tartalmai az adott órakeretben a feldolgozásra? Ahhoz, hogy az említett módszerekkel lehessen dolgozni, át kell gondolni az életpályamodellt, a pedagógusok terheit és a fizetéseket is.

Hajnal Gabriella úgy fogalmazott: tökéletes NAT nincs, és nem is ez volt a cél. Elsősorban arra törekedtek, hogy gyerekközpontú legyen. Fontos üzenete, hogy megvalósuljon a tapasztalatalapú oktatás. Akik írták, nem konzerválni akarták a jelenlegi állapotot, hanem korszerűbb helyzetet mutatni, amihez persze feltételeket kell teremteni: ilyen a digitális kultúra is. A NAT-ban nem történt drasztikus változtatás, sajnos abban sem, hogy nagyon csökkent volna a gyermekek óraszáma. Ezt lépésekben lehet megtenni: összességében azonban van óraszám- és tananyagcsökkenés is.

Említette azt is: a magyar nyelv és irodalom tanításával kapcsolatban sokféle vélemény elhangzik, ám egyrészt ez mindössze 8 százaléka a NAT-nak, másrészt, aki kritikus, az sokszor el sem olvasta az anyagot, úgy kifogásolja. Hogy a magyar szakos tanárok közül ki mit és milyen mélységben tanít, abba eddig sem szólt bele senki, de hogy kikről kell tudnia egy 18-19 éves fiatalnak, azt nem árt, hogy a NAT és a kerettanterv tartalmazza. További példákat hozott: 1. és 2. osztályban az egyéni haladást jobban figyelembe veszik

A 7-8. osztályban azt akarják elérni, hogy a gyerekek érdeklődése fennmaradjon a természettudományok iránt. Újdonság önálló tárgyként az állampolgári ismeretek. A középszintű érettségiről azt mondta, annak nem a felvételi a feladata, hanem olyan minimumkövetelmény, amit minden magyar gyereknek közös értékek mentén tudnia kell. A NAT nincs kőbe vésve, a kerettantervek kapcsán nyitottak is a módosításra, ha a tapasztalat ezt indokolja, mondta.