A Rába-vidéki falvakon kívül Szentgotthárd városban is működik szlovén önkormányzat

A Rába-vidéki falvakon kívül Szentgotthárd városban is működik szlovén önkormányzat, nemrégiben ünnepelte negyedszázados évfordulóját. Vajon hogyan tevődik össze a városban élő kisebbség és hogyan élik mindennapjaikat? – erről kérdeztük Bartakovics Ilonát, az önkormányzat ősszel újra választott elnökét. Megtudtuk, hogy bár az önkormányzati képviselőket általában Rábatótfalu adja, és a településnév is erre utal, egyáltalán nem csak ebben a városrészben élnek szlovén ajkú emberek. Jelentős számban laknak bent Szentgotthárd központjában és a rábakethelyi városrészben is. Sokan a munkalehetőség vagy házasság útján települtek be a városba a környékbeli szlovén falvakból. A kapcsolat azonban máig nagyon szoros, ki-ki hazajár annak a kis településnek a rendezvényeire, ahonnan a családja származik: Felsőszölnökre, Apátisvánfalvára.

– Az összetartás egyébként is nagyon szoros köztünk, hiszen kevesen vagyunk, és össze kell fognunk, ha meg akarjuk őrizni anyanyelvünket és nemzeti hagyományainkat – magyarázza Bartakovics Ilona. – Önkormányzati rendezvényeinket, kézműves foglalkozásainkat rendszerint a tótfalusi kultúrházban tartjuk, ahova természetesen tárt kapukkal várunk minden érdeklődőt. Ugyanakkor mi is részt veszünk a Szentgotthárdon, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Szlovén Nyugdíjasok Egyesülete vagy más szervezetek által szervezett, szlovén vonatkozású programokon. Sok az átfedés, vannak köztünk, akik több közösségnek – énekkarnak, színjátszó körnek – a tagjai egyidejűleg. A szlovén nyelvű szentmisékre is a Nagyboldogasszony-templomba járunk minden hónapban. Mint ahogy ott leszünk március 19-én a Vörösmarty-gimnáziumban azon a fórumon is, amit a szlovén nyelvtanulásban rejlő lehetőségekről tartanak a diákoknak és a szülőknek, Szlovéniában tanult fiatalok beszámolóival.

Számos kötetlen program segíti a nyelvhasználatot

Az elnöktől azt is megtudtuk: Rábatótfaluban többnyire már csak az idősebbek beszélik napi szinten a szlovén nyelvet, otthon vagy mindennapi ügyeik intézésekor. Az utóbbi években azonban lát némi, reménykedésre okot adó előrelépést. Mind az óvodai, mind az iskolai szlovénoktatást egyre több család veszi igénybe. Erre Szentgotthárdon is van lehetőség, de olyanok is vannak, akik valamelyik nemzetiségi falu iskolájában taníttatják gyermeküket.

Az önkormányzat is sokat tesz azért, hogy minden korosztálynak legyen alkalma az anyanyelv gyakorlására, a hagyományok megélésére. Rendszeresen vesznek részt valamelyik anyaországi településsel közös programon, a falunapra és egyéb rendezvényekre mindig hívnak szlovén fellépőket. Éves munkatervükben szerepel húsvéti barkácsolás játékkal, daltanulással, anyák napi műsor szlovén fellépőkkel, látogatás az anyaországban, szlovén piknik, falunap, zarándoklat az anyanyelvi hitélet gyakorlásával, majd őszi, téli kézműveskedések, barkácsolások sora – megannyi alkalom a nyelv kötetlen formában való használatára.