Hogyan birkózzunk meg a szorongással a járvány idején? – Pszichológus ad tanácsot

A koronavírus-járvány kapcsán rengeteg érzés kavarog most mindannyiunk fejében. Félünk, hogy megfertőződhetünk, közben gyökeres fordulatot vett az életünk: megváltoztak a kapcsolattartási, a tanulási és munkamódjaink, és sokaknak egzisztenciális nehézségekkel is szembe kell nézniük. Hogyan kezeljük a bezártsággal járó feszültséget? – Vörös Orsolya egészségpszichológussal jártuk körül a témát. Válaszaiban a Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának tájékoztató anyagára is hivatkozik.

– A szorongás kibillent lelkiállapot, akkor keletkezik bennünk, amikor veszélyt érzékelünk, ami ugyanakkor megfoghatatlan. Társulhat védtelenség-, kiszolgáltatottság- vagy akár pánikérzéssel. Az, hogy hogyan küzdünk meg a szorongásunkkal, egyéni lelki immunrendszerünk kérdése is, de tehetünk a túlzott szorongás megelőzéséért – állítja a szakember.

Amikor állandóan azt figyeljük, hogy rajtunk vagy a környezetünkön mikor jöhet ki a betegség, folyamatosan a híreket böngésszük, és ez már akadályoz a napi teendőink ellátásában, esetleg testi tüneteket is okoz, az túlmegy a természetes reakción. Mit tudunk tenni? Éppen a felsoroltak ellenkezőjét, mondja Vörös Orsolya. Pontos és hiteles információkat kell keresnünk: hivatalos tájékoztatást felelős médiafelületeken. – Ha folyamatosan a híreket figyeljük, attól csak nő a feszültségünk. Vonatkozik ez a közösségi médiára is, ahol elterjedt jelenség egymás hibáztatása. Előszeretettel okoljuk az időseket, hogy miért nem maradnak otthon. El kell zárnunk azt a csapot. Koncentráljunk inkább arra, hogy a napi tevékenységeink zömmel jó érzéssel töltsenek el, és alakítsuk ki a napirendünket. Lényeges, hogy tudatosítsuk azt is, ha szorongunk, félünk.

A bezártsággal való frusztráció az időseknél, betegeknél, egyedül élőknél fokozottan jelentkezhet. Hasznos a fix időbeosztás, az elfoglaltságok. Legyen a napi rutin része, hogy időben felkelnek, tisztálkodnak, időt szánnak az étkezésre, az ételkészítésre. Tiszteljék meg magukat azzal, hogy megterítik az asztalt, a szeretett ételeiket készítik el. Mindenki otthonára ráfér egy alaposabb rendrakás (akinek kertje van, mindig akad tennivalója). Ha mód van rá, a természetben is töltsenek legalább fél órát, sétáljanak vagy mozogjanak, de ne közösségben. Több idő jut a kézműves hobbikra: kötés, horgolás, ékszerkészítés, barkácsolás, otthoni javítások, a rejtvényfejtésre, és lehet naplót írni is. Ha délutánonként szükségük van pihenőre, pihenjenek. A híreket elég napi kétszer elolvasni. Tartsanak kapcsolatot a szeretteikkel telefonon, Skype-on, messengeren. Aki eddig nem tudott, azt most megtaníthatják a családtagok Skype-olni, kitárulhat a világ – a rutincselekedetek pedig csökkentik a szorongást.

Egyszerű relaxációs gyakorlatok is segíthetnek. A Magyar Pszichológiai Társaság a következőt javasolja: lélegezzünk be lassan orron keresztül, és töltsük fel a tüdőnket kellemesen, egészen a gyomorig. Csendesen, lágyan mondjuk magadban: „A testem megtelik nyugalommal”. Majd lélegezzünk ki lassan, és ürítsük ki a tüdőnket kellemesen, egészen a hasüregig. Halkan, lágyan mondjuk magunkban: „A testem kiengedi a feszültséget”. Ismételjük meg ötször, lassan és kényelmesen. Csináljuk annyiszor egy nap, ahányszor szükséges.

Az önkormányzatok, lakóközösségek is felajánlják: bevásárolnak az időseknek. Éljenek ezzel a lehetősséggel, maguk is kezdeményezzék a kapcsolatfelvételt. Saját maguk és környezetük is tudatosíthatja bennük, hogy visszavonulásukkal a közösség érdekében tesznek. Segítenek az egészségügyi dolgozóknak: nem kerül be az ellátórendszerbe egyszerre túl sok ember. És a családtagjaiknak is: nem kell értük feleslegesen aggódni. Még mindig sokan kérdezik: ha jó a közérzetem, miért ne tehetném továbbra is a dolgomat? Ilyenkor gondoljunk arra: láthatatlan ellenséggel küzdünk. Nem tudjuk, hogy mikor indul el bennünk a betegség, mikor csap le. Tény az is: nem könnyű egyik napról a másikra átalakítani a gondolkodásunkat. Az emberi kapcsolatainkat is megterheli a helyzet, ami fokozott alkalmazkodást igényel mindenkitől.

Lehetnek olyan idős emberek, akiknek senkijük sincsen, de jólesne nekik a beszélgetés a karantén idején is. Választhatnak internetes konzultációk közül, de Szombathelyen az Egészségfejlesztési Irodát is hívhatják, nincs most kikötés a területet illetően: igyekeznek mindenkivel beszélni, akinek akut a problémája. Hívható a lelki elsősegély-szolgálat is. A legáltalánosabb a 116-123, de van 40 év felettieknek szóló délutános szolgálat minden nap 18 és 21 óra között, ez a 13777 vagy 06 80 200 866 számon elérhető.