Veszélybe került az egyik nemzeti kincsünk – Csődbe mehet a Richter Flórián Cirkusz

Már túl volt a főpróbákon a Richter Flórián Cirkusz társulata, a fellépők készültek az idei első hat – reményeik szerint teltházas – hétvégi előadásra Veresegyházon, amikor a kormány a koronavírus terjedése miatt a premier előtt egy nappal kénytelen volt veszélyhelyzetet elrendelni. Ezért a cirkusznak anélkül kellett a napok alatt felállított sátrakat elbontania, hogy akár egyetlen néző megtekinthette volna a produkciót.

Nem tehettek mást, visszatértek a szadai téli szállásukra. Egyelőre nincs ember, aki tudná, hogy mikor tarthatják meg az idei első fellépésüket. A megváltott jegyeket vissza kellett téríteniük, így egy fillér bevétel nélkül maradtak, noha kiadásuk akadt jócskán, ráadásul február végére felélték a tavaly megspórolt pénzük nagy részét. Kiadás ugyanis akad bőven, mert az utazó cirkuszok

közül nekik van a legnagyobb állatállományuk. Ötven különböző állatról van szó, köztük Szandra, a világhírű indiai elefánt, nyolc teve, öt zebra, három póni, harminckét ló és egy láma alkotja a fellépő négylábúak sorát. Tartásuk naponta ötvenezer forintot emészt fel, emellett hat állatápolónak folyamatosan foglalkoznia kell velük, és állatorvos is látogatja a csapatot.

Rajtuk nem tudnak, de nem is akarnak spórolni. Ám nemcsak az állatok fenntartása jelent gondot a cirkusz vezetésének, hanem az is, hogy a tavaszi fellépésekre egy sor artistát hívtak a világ minden tájáról, Brazíliából, Peruból, Ukrajnából és Moldovából, és sokba

került a technikusok munkája is. Komoly kiadást jelentettek az előre kifizetett területbérlések, az engedélyek beszerzése és a már elkészített óriásplakátok: a költségek több tízmillió forintra rúgnak. Azzal, hogy a legnagyobb bevételi forrást jelentő tavasz egy részét vagy akár egészét veszteséget halmozva éli át a cirkusz, a fennmaradás a tét.

Úgy döntöttek, hogy egy hónapig kitartanak, és reménykednek, hátha csoda történik. A vendégszereplők azért is várnak, mert az ideutat kifizette a cirkusz vezetése, de a hazatérést már nekik kellene fi nanszírozniuk a gázsiból, amely nincs. Máshová amúgy is hiába mennének, mert a járvány miatt sehol sem tudnának fellépni. Erre az egy hónapra még elegendő a cirkusz tartaléka, a későbbiekre pedig egyelőre nem gondolnak.

– Kaptunk két levelet – az egyiket Fekete Péter kultúráért felelős államtitkártól, a másikat pedig az Európai Cirkuszszövetségtől –, amelyben tájékoztatást kértek tőlünk. Válaszul leírtuk a helyzetet, a gondjainkat, ezekre pozitív reakciók érkeztek. Jelezték, hogy próbálnak támogatni, a kérdés, hogy időben érkezik-e a segítség – mondta Richter Flórián a Magyar Nemzetnek. Utóbbira nagy szükség lenne, mert a cirkusz egyedülálló, az állatállomány nemzeti kincsnek nevezhető. A lovaik olyan produkciókra képesek, amelyek előtt a szakma is megemeli a kalapját. Nem csoda, hogy Flórián a monte-carlói cirkuszfesztivál arany- és ezüstdíjas

artistája, Hortobágyi-díjas cirkuszművész, Arany Bohóc díjas lovas akrobata, aki már most hivatalos a két év múlva esedékes újabb monte-carlói cirkuszfesztiválra. Addig azonban el kell jutni, a tétlenséget pedig állat és ember is nehezen bírja. Szandra rendkívül türelmetlen, és nyugtalan a többi pihenésre kárhoztatott fellépő is. Az igazgató szerint az állatokat is megzavarta, hogy visszatértek a téli szállásra.

Bár itt is tudnak velük gyakorolni, de ez nem ugyanaz, mint egy igazi előadás. A társulat tagjainak pedig az jelenti a kihívást, hogy próbálják a lehető legkevesebbszer elhagyni a szállást. Ezzel is csökkenteni akarják az esélyt, hogy a koronavírus hozzájuk is bejusson.

A higiénés feltételeket biztosítják, bár tudják, hogy százszázalékos védelem nincs, mert muszáj tartaniuk a kapcsolatot a külvilággal, például fogadniuk kell az állatok takarmányát. Richter Flórián sötétnek látja a jövőt, és kérdésesnek tartja, hogy ha egyszer véget is ér a járvány, vajon érdekli-e majd az embereket a kultúra, a cirkusz. Csak remélni tudják, hogy igen, és ki is bírják addig. Ám félő, hogy a hetedik generációs Richter artistacsalád műve, amely túlélte a két világháborút és a kommunizmust is, áldozatul esik a koronavírus-járványnak.