A Covid–19 terjedése nem lett volna ilyen gyors, ha nem lenne az élet ennyire globalizált

A koronavírus okozta járvány több meghatározó zöldszervezetet arra indított, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a válság utáni időszakra a gazdaság újraindításával kapcsolatban. A természetvédők szerint a koronavírus terjedése nem lett volna ilyen veszélyes és gyors, ha nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált.

Gyöngyössy Péter

– Szimbolikus, hogy az 50. Föld napját úgy ünnepeljük, hogy levegőnk évek óta nem volt tisztább, útjaink nem voltak csendesebbek. Szívszorító, hogy ezt egy ennyi szenvedéssel járó válságnak kellett elhoznia, amely rámutatott, mennyire sérülékeny a társadalmunk. Fenntarthatatlan gazdasági rendszerünkért a bolygónk és saját magunk egészségével fizetünk – nyilatkozta egy héttel ezelőtt, a Föld napján Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Magyarország egyik legnagyobb környezet- és természetvédő ernyőszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld napja alkalmából gazdaságfejlesztési javaslatcsomagot állított össze, célja, hogy a koronavírus-járvány után a magyar gazdaságot a fenntarthatóságnak megfelelően lehessen helyreállítani. A közzétett és a döntéshozóknak is eljuttatott ajánlások szerint egy élet­igenlő gazdaságot kell kialakítani, csökkenteni kell a természeti erőforrások felhasználását, meg kell erősíteni a helyi önellátó képességet, és a gazdaságnak a túlpörgetett fogyasztói igények helyett a szükségletek kielégítésére kell irányulnia. A 25 oldalas összefoglaló szakértői anyag magalkotásában ökológusok, közgazdászok, műszaki szakemberek is részt vettek.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szattai háza udvarán
Fotó: Szendi Péter

Farkas Istvánt, a szövetség társelnökét szattai házában értük utol.

– A Magyar Természetvédők Szövetsége a főként vidéki környezet- és természetvédő csoportok közössége próbál lenni, országos megjelenítésüket adva a szakmapolitikában. A ’89 óta működő szövetségnek száznál több civil szervezet a tagja – hangsúlyozta Farkas István.

A szövetség által közzétett tanulmány szerint a járvány csak egy az egyre sokasodó olyan veszélyek közül, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése vagy akár az adósságok eddig soha nem látott magas szintje. A természetvédők rámutattak, hogy ezen problémák gyökere közös: túl sok erőforrást veszünk el a természettől. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a jelenlegi környezetpolitika alkalmatlan a válságok leküzdésére, ezért a gazdasági szabályozók gyökeres átalakítására van szükség. A globális ökológiai lábnyom folyamatosan növekszik.

A bolygó leggazdagabb 10 százaléka felelős az egyéni fogyasztásból származó fosszilis üvegházhatású gáz kibocsátása feléért, amíg a föld lakosságának szegényebbik fele – 3,5 milliárd ember – csupán a kibocsátások 10 százalékáért. A tanulmány rámutat arra a fontos ellentmondásra, ha figyelembe vesszük az importált árukba bennfoglalt kibocsátásokat is, Európa 1990 óta nem teljesített semmilyen éghajlatváltozási kibocsátáscsökkentési célt.

Koronavírus Vas Megyében

A dosszié további cikkei

Ezek is érdekelhetik