Frontvonalban dolgozók: a szociális munkások most is tartják egymásban a lelket

A szolgáltatások köre ugyanúgy működik, emellett mindent megtesznek azért, hogy a szállás falai közé ne juthasson be a fertőzés – tudtuk meg Bokorné Palágyi Zsófiától, az átmeneti szálló és hajléktalanotthon vezetőjétől.

– A lakók közül csak azok járhatnak ki, akik a munkáltatói igazolást felmutatják. Amikor visszajönnek, számukra is kötelező a fertőtlenítő kézmosás és a lázmérés. A szobákba naponta többször belátogat egy-egy szociális munkás, ellenőrizzük a lakók egészségi állapotát. Tévénézéssel, kártyázással, olvasással töltik az időt, ha kijönnek főzni a konyhába, beosztják maguk között a sorrendet. Április végéig még tart a téli krízisidőszak, addig az utcán élőket is be kell fogadnunk. Lázmérés, kézfertőtlenítés, maszk, fürdés és tiszta ruha vár rájuk. Az étkezésükről is gondoskodik a szálló.

Megtudtuk: az ellátottak megértik a veszélyt, és fegyelmezetten betartják az előírásokat, nem volt példa kirívó rendbontásra.

– Nem könnyű a dolgunk, de szép szóval előbb-utóbb elérjük a célunkat – mondja Zsófia. – Nincs két egyforma eset, két egyforma ellátott. Mindenkit máshogy szólítunk meg, ez a nehéz és egyúttal ez a szép is a munkánkban. A felgyülemlett feszültséget olyan családi, szabadidős programokkal vezetik le az itt dolgozók, amelyek kikapcsolják, boldoggá teszik őket. A szeretteik persze féltik az itt dolgozókat, de elfogadják, hogy aki ezt vállalta, az veszély esetén is megóvja a rábízottakat. Nagyon fontos a munkatársakkal való „ventilálás” is.

– Ez azt jelenti, hogy megbeszéljük egymással az eseteket, segítünk, tartjuk egymásban a lelket. Jó csapat vagyunk, mindenki tudja, hogy közös szekeret húzunk, támaszkodhatunk egymásra. Aki a szociális területre jön dolgozni, az ebben a munkában is látja a szépet, és örül a nehezen elért sikernek.