Sok esetben tilos, egyértelműen káros és értelme sincs a zöldhulladék eltüzelésének

Az emberek többsége elítéli, azokat, akik kihordják a szemetüket a határba, árokpartra, erdőbe. Az viszont szinte sajátos magyar népszokás, hogy a kertben, a ház körül keletkező avart és kerti hulladékot sokan égetéssel próbálják eltüntetni. Pedig az avar, a fűnyesedék és a levágott gallyak elégetése súlyos légszennyezést okoz. Nagy mennyiségben keletkezik a fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk a benz-a-pirén, ami öröklődő genetikai károsodást is okozhat. Ezért több jogszabály is tiltja az égetést.

Aki még emlékszik a biológia órákon tanultakra, nyitott szemmel jár a természetben jól tudja, hogy a szerves anyagok a természetben lebomlanak. A kerti hulladék elégetése és a konyhai hulladék kukába dobása helyett egy kis odafigyeléssel, minimális munkaráfordítással kertünk számára, még hasznos anyagot, komposztot is nyerhetünk. Hazánkban egy állampolgár évente átlagosan 300 kg hulladékot termel. Ennek 30%-a olyan szerves anyag, amely komposztálható. A komposzt, mesterséges humusz.

Komposztálással, tehát nemcsak a keletkező hulladékunk mennyiségét csökkenthetjük, hanem kiválthatjuk például a műtrágyát, a vegyszeres tápoldatot is. Fontos tisztába lennünk azzal, hogy nem a komposztládától lesz komposzt a komposzt. Legfontosabb a megfelelő összetételű szerves hulladék és a lebontást végző élőlények működése. Ehhez jó oxigénellátás és nedves állapot kell.

Egy nagyobb kertben elegendő, ha egyszerűen csak kupacba rakjuk a konyhai és a kerti hulladékot és néhány havonta átforgatjuk. A legkülönbözőbb komposztládák arra jók, hogy kis alapterületen, és zárt, elkülönített körülmények között tartsuk a folyamatot. A komposztálóba aztán a konyhából és a háztartásból szinte minden növényi eredetű hulladék bele tehető. Így a zöldség és gyümölcs hulladékok, a kávé és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, de az apróra tört tojáshéj, a virágföld, kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt.

A kertből, a levágott fű, a kerti gyomok, a falevél, a szalma összeaprított ágak, gallyak, palánták, lehullott gyümölcs, istálló és baromfitrágya. A mikroorganizmusok életműködéséhez 25-30-szor annyi szénre, mint nitrogénre van szükség. A konyhai hulladék inkább a nitrogéntartalmat növeli, míg a szalma, az ágnyesedék, a faforgács és a fűrészpor, nagy cellulóztartalmával a szénmennyiséget és a levegőztetést is biztosítja.