2020.06.04. 11:30
Trianon: van-e kiút a tragédiából?
Vérző Magyarország címmel tartottak emlékkonferenciát Trianon 100. évfordulóján az ŐrvidékHázban.
Dr. Hende Csaba a hűség falvait méltatta
Fotó: Unger Tamás
Az emlékezőknek egy rikkancs a Friss Újság 1920. június 5-i számának reprintjét osztotta, azzal a címlaphírrel: aláírták az erőszakos békeszerződést.
Dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő, parlamenti alelnök köszöntőjében az elmúlt harmincegy-harminckét évről is beszélt, amiért már a mostani generációk felelősek. Szólt a „hűség falvairól”, amelyek jórészt német és horvát ajkúak, de magyar szívűek voltak, és 1923-ban visszatérhettek Magyarországhoz. Köztük Horvátlövő jelenleg hasonló kicsinységű testvérközséget keres Erdélyben és Felvidéken, össze akarnak fogni a határon kívül rekedtekkel.
Dr. Székely János megyés püspök kiemelte, hogy a múlt feldolgozása nem azt jelenti, hogy megpróbáljuk a tragédiát kitörölni az emlékezetből, a megbocsátás pedig nem azt, hogy a feketére azt mondjuk, fehér. A Biblia szerint „a szeretet nem örül a gonoszságnak; örömét az igazságban leli”. Könnyen lehetett volna igazságosabb határokat húzni, de a nagyhatalmak nem törődtek a megcsonkított Magyarország szenvedésével, és a határon kívül rekedt 3,5 millió magyar kínjával.
A szomszédainkkal sorsunk össze van kötve
Amint a megyés püspök mondta, szembe kell nézni a történelmi okokkal, és meg kell próbálni őszintén együtt érezni a szomszédos országokkal is, mert csak együtt boldogulhatunk. Trianon feldolgozása annak felismerését is jelenti, hogy a Kárpát-medence népeivel a sorsunk össze van kötve.
A konferenciát kiállítás tette szemléletesebbé.