A sár régen beleivódott a vérükbe

2020.07.12. 20:00

Az őrségi gerencsérek földjén jártunk, a magyarszombatfai fazekas napokon

Talán még soha nem voltak ilyen sokan a Fazekas Napok Nemzetközi Fazekasfesztivál és Vásáron, ahol szombaton jártunk. Ez volt a tizenkilencedik.

Merklin Tímea

A korongnál ülő Cseke János egy kancsót formált, amikor megszólítottuk, elragadtatottan nézték, megtapsolták a gyerekek. A puha agyag barátságos, könnyen formálható, de az is látszik, hogy ügyes kéz kell hozzá, meg rutin. – A gyerekek imádják, ha sározhatnak, tényleg jó érzés, ahogy siklik a kéz alatt az agyag. Akiben benne van az alkotás vágya, a fazekasság forma­lehetőségeiben, színvilágában ki tudja magát élni – mondta Cseke János. – Hárman vagyunk testvérek, én voltam a műhelyben édesapának állandóan láb alatt, adta magát, hogy én viszem tovább a mesterséget. Apám formái visszaköszönnek a tárgyaimban. Az edénynek régen elég volt, ha betöltötte a funkcióját, ma már dizájnt is kell hozzá adni, hogy eladható legyen. A tradíciókhoz nyúlok vissza, csak annyit újítok, hogy tetsszen a vásárlói körnek. A gerencsérek földjére születtem, gerencsér vagyok, az édesapám is az volt, soha nem is akart más vagy több lenni, az öregapám is fazekaskodott, ahogy szoktuk mondani, „a sár beleivódott a vérünkbe”. Amíg fiatal voltam, nem éreztem ezt át, akkor nem szerettem a kötöttséget. Korábban volt bennem kitörési szándék, dolgoztam Angliában hat évet. De rájöttem, hogy idetartozom. Szobrászkodom, domborműveket készítek, sütök-főzök is az edényeimben. Nekem is három gyerekem van, bizakodom, hogy a legkisebb továbbviszi.

 

A legkisebb gyermek történetesen egy kislány, a hatéves Flóra, aki azonnal beül a korong mögé, amikor az édesapja feláll. Régen azt tartották, hogy a fazekasság férfimunka, de vannak itt női alkotók is, ahogy Cseke János mondja, a formaérzék, a kreativitás, a motiváció bennük ugyanúgy megvan. Molnárné Tamás Anetta Tatáról jött, kerámiái az ottani hagyományokat éltetik. Nem volt fazekas a családjában, de már kislányként bányászta az agyagot. A műhelyében dolgozó gyakornokok közül van, aki folytatja a mesterséget, Dani fia is tud korongozni. Fontos számára ez a fesztivál, itt tud találkozni a hazai fazekasmesterekkel. Azt mondja, mindössze húszan-harmincan vannak az országban, akik összefognak, hogy fenn tudjon maradni a magyar népi kerámia; segítik egymást, úgy élnek, mint egy nagy család.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában