Lelőtt, égő angol gépről zuhant le a bomba Bükre

A Honvédelmi Misztérium sajtóosztályától megkérdeztük, hogyan és mikor fogják hatástalanítani a robbanótestet. Kérdéseinkre az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred megbízott kommunikációs főnöke, Dr. Markovics Zita főhadnagy válaszolt. Ebből kiderül, hogy a Bük külterületén, az ott található gyár épületétől 100 méterre, a vasútvonaltól 250 méterre talált bombát június 30-án, kedden a helyszínre érkező tűzszerészek megvizsgálták. Megállapították, hogy egy 250 kilogrammos brit légibombáról van szó, amely orr és fenék részén is gyújtóval van felszerelve, azonban orrgyújtója korrodálódott.

Ez azt jelenti, hogy a hagyományos, megszokott módon nem lehet eljárni, hiszen az orrgyújtó a roncsolódás miatt nem kiszerelhető. A robbanótest biztonságos elszállításának módjáról a szakemberek később döntenek, a tűzszerész katonák kidolgozzák azt az eljárást, amely a legbiztonságosabb. Az ezzel járó korlátozások várhatóan nem érintik a helyi lakóházakat és közútvonalakat, a legkevesebb fennakadást okozva ezzel a gyár munkamenetében és a vasúti közlekedésben. A tűzszerészek egyeztetnek a katasztrófavédelem, a rendőrség szakembereivel, valamint a gyár vezetésével is.

Hogy miként kerülhetett a földbe a bomba, arról a Csepregen élő Sági Ferenc helytörténészt kérdeztük, aki részletesen foglalkozott a második világháború itteni eseményeivel. Azonnal tudta a választ, mert már 2003-ban publikált egy sorozatot a Csepregi Promenád című lapban.

- Ez egy híres repülőgép volt: egy Brisstol-Wellington típusú, L. N. 498. törzsön olvasható jelű ellenséges gép, ami 1944. szeptember 20-án éjjel negyed tizenkettőkor a csepregi-büki határ fölött égve jött, egy német vadászgép lőtte le; az ötfős személyzete meghalt. A rajta lévő bombák két részletben robbantak fel, miközben zuhant le. Egy olyat találtak utóbb, ami nem robbant fel, azt körben lezárták, aztán elvitték. Amit most találtak, az olyan mélyen fúródhatott a földbe, hogy nem vették észre. Most szánthattak olyan mélyre, hogy előkerült – tudtuk meg Sági Ferenctől, aki a saját kutatásaival párhuzamosan még két szerzőt mutat: Szabó József, büki helytörténész és ifj. Sarkady Sándor soproni történész kutató írtak könyvet, amelyben a Szapáry gróf lábas pajtáinál (a mai VOG-raktár közelében) lezuhant angol bombázó története is szerepel. Forrásként korabeli újságcikket találtak az esetről, illetve a soproni levéltárban a büki jegyző járási főszolgabírónak írt jelentését, amit aztán tovább küldtek az alispánnak.