Az elmúlt időszakban megnőtt a gyermekbántalmazások száma is

Segítenek a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatainak, és szükség esetén gondoskodnak elhelyezésükről – ez az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat célja. De mi történik egy kétségbeesett hívás után? Kopf Katalin, a Nyugat-dunántúli Regionális Kríziskezelő Ambulancia vezetője szolgáltatásuk részleteiről beszélt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett hálózat Magyarországról ingyenesen hívható, anonim segélyvonala most is éjjel-nappal tárcsázható a +36-80-20-55-20-as számon, mondja Kopf Katalin.

– Telefonos tanácsadók, jogász, családjogi szakértő fogadja a hívásokat, de e-mailben is kérhetnek segítséget a bántalmazottak az [email protected] e-mail-címen. A Nyugat-dunántúli Kríziskezelő Ambulanciát pedig az [email protected] e-mail címen, illetve a 06 70 5981101-es telefonszámon tudják elérni. Krízisközpontok, titkos menedékházak, valamint átmeneti szállások (félutas házak, családok átmeneti otthona, anyaotthon) fogadják a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatait szerte az országban. Fontos megjegyezni, hogy az ellátórendszerben mindig van férőhely a bajba jutottak számára. Két éve országosan hét krízis ambulancia is rendelkezésre áll – sorolja Kopf Katalin, a Nyugat-dunántúli Regionális Kríziskezelő Ambulancia vezetője.

– A hálózat munkatársai szakszerű információt adnak, ismertetik a segítő lehetőségeket, az igényelhető szociális juttatásokat, ha kell, tanácsot adnak jogi ügyekben, és ismerik azoknak a krízis-, illetve titkos menedékházaknak az elérhetőségét, ahova el lehet menekülni. Fontos, hogy az áldozatok érezzék, nincsenek egyedül, és megkapják a szükséges támogatást. A krízisközpontok nyolc hét teljes ellátást biztosítanak, a működési helyük nem nyilvános. Ez idő alatt pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, gondozó, szakgondozó, jogász segíti a kliensek útját. Nyolc hét alatt nem lehet csodát tenni, de az áldozatok kikerülhetnek a bántalmazó környezetből. Miután ez letelt, elhelyezik őket természetes támaszuk körében, vagy ha ilyen nincs, és az anyagi háttér sem áll rendelkezésre, a családok átmeneti otthonaiba mehet az a nő vagy férfi , aki bántalmazott és gyermeke van. (Vas megyében Szombathelyen a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál van ilyen). Ha a kapcsolati erőszak az egész családra vonatkozik, a családot is tudják fogadni.

Titkos menedékházból jelenleg nyolc van az országban, ezekben legfeljebb hat hónap az ellátási idő.

A félutas kiléptetőházak a társadalomba való visszailleszkedésben adnak hosszú távú segítséget azoknak, akik kapcsolati erőszak miatt kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, de saját életük rendezésében már jelentős eredményeket értek el. Ezt az ellátási formát maximum 5 éven át azok a bántalmazottak vehetik igénybe, akik előtte krízisellátásban voltak. A lakhatásért nem kell fizetni, csak a rezsiköltséget állni. Végül: az átmeneti szállásokat kifejezetten az emberkereskedelem áldozatai számára hozták létre.

A súlyosan traumatizált, kizsákmányolt áldozatoknak nyújtanak komplex, átfogó segítséget a rehabilitációban, a reintegrációban. Ezen kívül az ország minden régiójában működnek krízisambulanciák, a társadalmi szemléletformálás, prevenciós tevékenységek helyszínei. Céljuk a súlyos, életveszélyes krízishelyzetek megelőzése. A kapcsolati erőszak korai észleléséért, felismeréséért tesznek, és képzéseket tartanak a jelzőrendszeri tagoknak. Kopf Katalin azt mondja, legtöbbször olyanok jelentkeznek náluk, akik nem szeretnének kilép ni a kapcsolatukból, nem akarnak elköltözni, csak tanácsot kérni.

A szakember fontosnak tartja megjegyezni: amikor az országos kríziskezelő hálózat felveszi a bántalmazottal a kapcsolatot, odafigyel, hogy olyan helyet keressen neki, ahol nehezebben találja meg a bántalmazó. (A titkos krízisközpontban megtanítják, hogyan kell viselked ni, ha ismét megjelenik a bántalmazó.) Örök életre persze nem lehet titokban tartani senkinek a tartózkodási helyét. Közös gyermek esetén a szülői felügyeleti joggal is számolni kell.

A szakember hangsúlyozza a különbséget agresszor és erőszaktevő között.

Az agresszor esetében mindig külső tényező alapján történik a bántalmazás: alkohol, drog, pénzhiány kelti a feszültséget. Náluk jellemzőek a hangos veszekedések, de ha megszűnik a külső probléma, ami a veszekedést gerjesztette, még le lehet ülni, családterápia segítségével „rendezni a sorokat”. Az erőszaktevők lehet, hogy fizikailag nem bántanak, de már a kezdetektől arra törekednek, hogy izolálják az áldozatot a környezetétől, barátaitól, családjától, munkahelyétől.

A csökkent önértékelés miatt jóval nehezebb kilépni az ilyen kapcsolatokból, jegyzi meg. Sokszor az anya olyan pszichés állapotba kerül, hogy ez kihat a gyerekekre is. A gyermek tünetekkel, megváltozott viselkedéssel „jelez”. És ha már jelzés és jelzőrendszer: nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden 18 év feletti magyar ember hivatalból jelzőrendszeri tag, felelős a gyermekért.

Ha kapcsolati erőszakot és/vagy gyermekbántalmazást tapasztalunk, jelezhetünk a gyermekjóléti és családsegítő központ felé telefonon, írásban – név nélkül is.

Fontos, hogy leírjuk, hol láttuk a bántalmazást, mi óta tart és ki a bántalmazó. Hívhatjuk a rendőrséget is, akik nem csak akkor mennek ki, ha vér folyik. Minden helyzetben megkérdezik az áldozatot, mi történt. Kopf Katalin azt kéri, vállalja fel mindenki a bántalmazást, mondja el, mi történt, a rendőrség ugyanis csak ebben az esetben tud segíteni.

Hogy minél többen felismerjék, mi számít bántalmazásnak, fontos a prevenció már iskolás korban. Lényeges az emberkereskedelem szempontjából is: ha már fiatalon tisztában vannak az emberkereskedelem, a munka célú kizsákmányolás, a prostitúció mibenlétével, akkor tudnak segítséget kérni.