A Szőce-patak völgyének jellegzetes élőhelyeit és védett fajait „ültették át” egy kertbe

Ha valaki búzatáblát, dinnyeföldet, vagy szőlőültetvényt szeretne létrehozni, évezredes tapasztalatokra támaszkodhat. Tudjuk, milyen talaj, mennyi csapadék és fény kell, mennyit öntözzünk, hogyan műveljük meg a talajt, milyen gyomokat, rovarokat kell irtanunk. Nincs ilyen könnyű dolgunk, ha a természetes élőhelyeket nem átalakítani, hanem újrateremteni próbáljuk.

Szőcén, a Lápok Háza parkolója mellett bújik meg az a léckerítéssel körülvett bemutató- és szaporítókert, ahol koncentrált formában, piciben is megtekinthetők a Szőce-patak völgyének legjellegzetesebb élőhelyei és védett fajai. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Füvészkert 2017 óta közös programot működtet, amelyben a nemzeti park területén 21 fajról gyűjtenek magokat, amit a budapesti Füvészkertben szaporítanak, majd a növényeket visszajuttatják az eredeti élőhelyekre. A projekt része a 2018 őszén Szőcén kialakított bemutató- és szaporítókert.

– Először egy lépcsős szerkezetű gödröt markoltak ki, majd a földművet geotextíliával takarták le – meséli Papp László botanikus, az ELTE Füvészkert munkatársa, miközben óvatosan egyensúlyoz a medencék között. – Erre került a tófólia. Homokzsákok segítségével három medencére osztották a gödröt, hogy ne legyen közvetlen átjárás. A homokzsákokat is betekerték geotextíliával, arra került rá a kókuszrostból készült háló. A három medencét csövek kötök össze, de ezeket is geotextília borítja. Így a víz átjut, de a talajrészecskék nem. A textilborítás és a rostos háló is azt szolgálja, hogy folyamatosan felülről is legyen szivárgó víz. Van egy elektromos vízszintérzékelő. Ha bizonyos szint alá csökken a víz, bekapcsol a szivattyú és a ház melletti esővízgyűjtőből vizet pumpál a lápteknőbe. Ha túl sok a víz, például egy felhőszakadás miatt, a fölös víz egy túlfolyón át tud távozni. Beszereltek egy időzítőt is, ami hajnalban öt-tíz percre bekapcsol két párásító öntözőt, hogy utánozza a hajnali páralecsapódást, ami a völgyben jelentős tényező.

– Magyarországon több helyen vannak próbálkozások arra, hogyan lehet ezeket az érzékeny ökológiai rendszereket mesterséges körülmények között fenntartani – tudjuk meg Papp Lászlótól, aki családjával a szőcei szénagyűjtő táborban töltötte az elmúlt hetet. – A szőcei lápteknő három kazettára oszlik. A 90 centiméteres víztestben úszólápokat utánozva, több lehorgonyzott lyukacsos vödörben úszik a semlyékek fokozottan védett ritkasága, a tőzegeper. A láprét fajai közül az iszappal teli 60 centi mély teknőben a keskenylevelű gyapjúsás szaporodik. A legfölső 30 centiméter mély medencét tőzeggel töltöttük meg, ez is felszínig nedves. Itt a tőzegmohás átmeneti lápok fajai közül tőzegmoha, kereklevelű harmatfű, csillagos sás, és fehér májvirág tenyészik – tudtuk meg a Füvészkert botanikusától.