Mindenkinek helye van Mária palástja alatt – Táblaképet avattak Kőszegen

Zarándokok már a 12. századtól érkeztek Mariazellbe, 1699-ből való az első írásos emlék arról, hogy kőszegiek is megtették a 160 kilométeres utat a csodatévő Szűzanya segítségében bízva. A kőszegiek zarándokkeresztjén a másik évszám 1994 – abban az évben indult újra a gyalogos zarándoklat a városból. (A magyarországi gyalogos zarándoklatok újraindítása a kőszegiek nevéhez fűződik.) Az évfordulóra a kőszegi Szövényi Zsolt diófából faragott és festett alkotást, amelyet kedden avattak fel a Dreiszker Szanatórium előtti parknál, a kálváriához vezető út mentén, a mai zarándokok útján.

Az alkotás előképe a kőszegi Szent Jakab-templom gótikus secco technikával készült Palástos Madonna-freskója. A 167 centiméter magas, 94 centiméter széles dombormű jól illeszkedik a Mariazellbe vezető zarándokút mentén fellelhető emlékhelyek sorába. Szövényi Zsolt fába álmodta meg a freskót. Mint mondta, ragaszkodott ahhoz, hogy arányai, ruházata megőrizze a Szent Jakab-templom 15. századi alkotását. Megtette ezt például a Mária ruháján lévő aranyozott keresztekkel, ám a mának is szólt a köpeny megnyitásával.

– Mária a köpenyt nekünk nyitja ki, a stilizált angyalok a régi zarándokok, alatta a mai zarándokokat ábrázoló emberfejek láthatók. Mariazell és Kőszeg kapcsolatára utalva pedig a szoborra került a Mária-kegytemplom és a Szent Jakab-templom képe is. Van hely a palást alatt mindenkinek, aki szeretettel közelít Máriához – hangoztatta Szövényi Zsolt, aki, míg a szobrot készítette, „egy nyáron keresztül a fával, vésővel beszélgetett reggeltől estig”.

Petkovits Sándor a kőszegi zarándoklatok szervezője – az ünnepségen felsorolta mind­azokat, akik munkájukkal vagy anyagiakkal hozzájárultak az alkotás létrejöttéhez.

Az emlékhelyet dr. Németh Norbert, a római Pápai Magyar Intézet rektora, a mariazelli zarándoklatok lelki vezetője szentelte fel, aki rövid Magyarországon töltött idejében talált alkalmat arra, hogy elfogadja a kőszegiek meghívását. Nagy örömmel emlékszik a zarándoklatokra, mondta az atya, majd kifejtette: útnak indulni nagyszerű dolog, megérkezni még nagyszerűbb, de istenre rátalálni egy ilyen úton, ilyen közösségben életre szóló tapasztalat.

„Boldog az ember, akinek ereje benned gyökerezik, s akinek szíve zarándokútra készül – így szól a Zsoltárok könyve 84. fejezete” – ez olvasható a Mária-kép előtti mészkő táblán.