Blaskó János, Munkácsy-díjas szobrászművész Vas megyei otthonában jártunk

Zsennyei udvarán a szaletliben ülünk, ahol a helybéli barátait egy-egy üveg borral fogadni szokta, vagy ha egyedül van és pihen, innen nézi a kerti kis tavat, amiben aranyhalak úszkálnak. Felidézzük az 1986-os esztendőt, amikor két művésztelepen való részvétel után szilveszterkor a feleségével tízezer forintért lefoglalóztak egy házat, ami történetesen a falu régi kocsmaépülete volt.

Akkor már megismerkedtek Kiss Sándor szobrásszal, Scholz Erik festőművésszel és más kollégákkal, és meghatározó élményeket szereztek a kastélyban töltött alkotó hetek alatt. Értük is kiment a vasútállomásra Szép Zsiga a legendás hintójával, amivel rendszeresen szállította a művészeket. Megesett, hogy Amálka, a felszolgálónő fodros köténykében meghajolt az étkezőasztalnál: „A hintó előállt.” Blaskó János és felesége, B. Majkó Katalin Sarudi Tibor szinkronrendezővel és Vajk Éva iparművésszel élték ezt át; az utazás rendje az volt, hogy a nők felszállhattak az ülőhelyekre, a férfiak felkapaszkodhattak hátul, és állhattak a szekérrúdon. Azon a nevezetes szilveszteréjszakán az egykori kocsma előtt díszbe öltözve ott állt a fél falu, hogy megtiszteljék az új letelepedőket, és utána a buliban a feleséget, Katit nagyon megtáncoltatták. Hamarosan létrejött az üzlet: megvették a házat százezer forintért. A mai utca­fronti középső ablak helyén volt eredetileg a kocsmaajtó, amit áttettek a nagyszobára, ez volt hajdan a vendégtér, a vastag festékrétegektől megszabadított, megőrzött fagerendás mennyezettel. Ahol a ház oldalában boltív hajlik, ott volt a kijárat a kuglipályára, a helyén most lugas van.

A berendezéshez összegyűjtöttek és rendbe hoztak régi falusi bútorokat, olyat is, amin már régóta tyúkok ültek a fészerben, valakinek a hátsó udvarán. Blaskó János a régi kocsma épületét rendbe hozta, mögéje műtermet épített, jelenleg is tele van az alkotásaival.

Számos műve ismert Vas megyében. A legnagyobb figyelem a szombathelyi Fő téri hármas kompozícióra esik: egy tengelyt ad az ivókút, a császárkő és a szökőkút, amely a római kort idézi fel egy vidám ötlettel: a levitézlett római katonák és kelta lányok pajkos játékából polgárváros született. A kisördög leste huncutság, hogy a férfi bedobja a nőt a vízbe, nem kis feltűnést keltett 2006-ban, amikor a szobrot felállították a város közepén. A Nagy Lajos Gimnáziumban egy nagy, színezett kerámiaplasztikája van Napba öltözött asszonyok címmel, a megyeházán millenniumi emlékműve látható. Blaskó János készítette Békássy Ferenc költő emléktábláját a zsennyei kastély északkeleti falán, a Berzsenyi-kutat Egyházashetyén, a költő szülőháza előtt, Rábatöttösön a Turul-emlékművet, a Korpuszt, a Millenniumi emlékművet. Sorkifalud és Dömötöri között egy réten haranglábat épített, Sorkifaludon az ő munkája a Millenniumi emlékkő, Bükön a magyar exodus emlékműve.

Összesen legalább száz szobrot készített életében. Szülővárosában, Budapesten is több alkotása van. Tizennégy évig Vácon lakott, 1988-ban költözött vissza a fővárosba, ahol az édesapja, id. Blaskó János festőművész egykori műhelyében dolgozik, emléktáblát is készített a tiszteletére a Máglya köz 3. számú házra. Ott nőtt fel, a műhely a művészetről való közös gondolkodás helye volt. Egyik testvére, Blaskó Péter színész lett, a Nemzeti Színház tagja, a másik, Blaskó Balázs az egri színház főrendezője. Magát a szobrászt ez a műhely ma is megfrissíti, olyan az aurája, hogy jól lehet benne dolgozni. Itt készült sok más között a 13. kerületi tiszti lakótelepre az I–II. világháborús emlékmű is.

Az utóbbi húsz évben több munkáját Erdélyben helyezték el, például Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson. Kapott diplomát a Magyar Szellemi Védegylettől a feleségével, B. Majkó Katalinnal együtt, akinek Ábel alapítványa a határon túli értékek mentésével, a kulturális kapcsolatok erősítésével foglalkozik; a szobrász munkáját a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjáért ismerték el, ahol tizenkét történelmi személyiséget formált meg.

Blaskó János 2013-ban megkapta a Magyar Lovagkereszt Polgári tagozata díjat, 2017-ben a Kő Pál által alapított alternatív Munkácsy-díjat, majd idén az emberi erőforrások minisztere által adományozottat. Októberben Urmánczy Nándor-díjat vehetne át Maroshévízen – ahol szobrot készített a politikusról –, de a vírushelyzet miatt a kitüntetést valószínűleg később adják át.

A szobrásznak Erdélyben nagy respektje van: a Har­gita megyei Oklándon tiszteletbeli székellyé fogadták. Homoródalmáson a székely hősök emlékművét úgy lebetonozta egy helyi kőműves, hogy szinte rakétát lehetne kilőni róla. Azt mondta, azért használt fel nyolc köbméter cementet meg homokot, hogy „ezt innen senki ne tudja elvinni!”.