Kapunk-e bért a karantén ideje alatt? – Ügyvéd tanácsát kértük

A koronavírus terjedése miatt egyre több munkáltató kap olyan értesítést, hogy a járvány­ügyi hatóság a munkavállalójával szemben karantént rendelt el. Van, ahol olyan szabályozást vezettek be, hogy ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag vagy akikkel a megelőző napokban szorosan érintkezett, pozitív Covid-teszteredményt kapott, akkor a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni. Kérdés, hogy mi történik ilyenkor a dolgozó bérezésével és a társadalombiztosítási ellátásokkal.

– Ha a munkavállaló azért nem tud munkába járni, mert beteg, és az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlat (karantén) alá helyezték, akkor a munkavállaló keresőképtelennek minősül és táppénzre jogosult a karantén első napjától. A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A karantén azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkavállaló nem dolgozhat.

Ha munkára képes állapotban van, és az otthoni munkavégzéshez a feltételek adottak, akkor a munkáltatóval megállapodhat a távmunkában, ebben az esetben teljes munkabér jár számára – mondja a jogász, hozzátéve, hogy ez kórházi karantén/kezelés esetén nem feltétlenül reális megoldás. Megjegyzi továbbá, hogy 2020. augusztus 13-a óta az a biztosított nem minősül keresőképtelennek, akinek (magánútlevéllel végrehajtott) nem hivatalos célú, kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű – sárga vagy piros színnel jelölt – országból Magyarországra való beutazásakor hatósági házi karantént rendeltek el.

Viszont a magánutazásokat leszámítva, ha valakit közegészségügyi okból a foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit egyéb indokból közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén és más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható, az továbbra is keresőképtelennek minősül.

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés után előírt hatósági házi karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel érintkezett, és emiatt kerül hatósági házi karanténba. Az előbbi esetben a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás, azaz táppénz sem jár. A biztosítás szünetel, így a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét. A munkáltató ezt átvállalhatja, de erre nem lehet kötelezni. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére.

Ha a munkavállaló fertőzött személlyel érintkezett, és ezért kerül karanténba, akkor, amíg a karantén tart, keresőképtelen lesz, megilleti a táppénz, de betegszabadság nem.

Tavasszal sok szülő „elhasználta” évi szabadságkeretének jó részét. Az iskolakezdés után egy-két héttel egyre többen kerülnek olyan helyzetbe, hogy gyermekük huzamosabb ideig nem mehet iskolai, óvodai közösségbe. Adódik a kérdés: jár-e ilyenkor fizetés a szülőnek? Az ügyvéd hangsúlyozza: ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, ilyen esetekre A munka törvénykönyve tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan okra tekintettel maradhat távol a munkahelyétől.

Ilyen lehet például a munkavállaló balesete, váratlan megbetegedése, a közlekedési sztrájk, a vonatkimaradás, az árvíz vagy más szélsőséges időjárás miatti okok. Mivel a munkáltató mérlegeli, hogy fennáll-e a különös méltánylást érdemlő ok, sajnos nem garantált, hogy a dolgozó erre hivatkozva otthon maradhat. Előfordulhat, hogy nem tekinti különös méltánylást érdemlő indoknak a gyerekfelügyelet megoldatlanságát. Ha a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy ha 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné.

Ilyen esetben a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak –, a munkavégzés alól mentesül, azonban sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Ha a szülőnek már nincs szabadsága, van lehetősége fizetés nélküli szabadságot igénybe venni, amelyben a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell egyeznie.

Érdemes tájékozódni adott esetben a környezetünkben lévő lehetőségekről, számos önkormányzat igyekszik megszervezni a felügyelet rendszerét óvodákban, iskolákban – javasolja az ügyvéd. Szerinte a legjobb a munkáltatóval egyeztetni és megbeszélni a lehetőségeket, megállapodni a továbbiakról.

Ha a háziorvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat. Összességében a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak. Ezt elkerülendő a feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kapjon.