felelős szülők

2020.09.13. 11:30

Mit ad a gyerekjóga? – Tudatosságra nevel és fejleszti az érzelmi intelligenciát

Érzelemközpontú mozgásforma a gyermekjóga, amely elősegíti a kicsik és nagyobbak mozgásfejlődését, gazdagítja az érzelmi intelligenciájukat és élményt adva vezeti rá a gyerekeket arra, hogy a harmóniát belső világunkban találjuk meg.

Tóth Kata

Péterné Tóth Cintia mindennap gyakorolja a gyermekjógát Flórával – a kislány épp a minikobra pozíciót gyakorolja Fotó: Szendi Péter

Fotó: Szendi Péter

Magyarországon egyre elterjedtebb, de még mindig kevesek által ismert gyermekjóga nem sport, és oktatói hangsúlyozzák, hogy a foglalkozásokon nyomát sem találni a versenyszellemnek. Azt is kiemelik, hogy semmiképpen sem szabad párhuzamot vonni a felnőtt jógagyakorlóktól látott, hosszan kitartott, statikus pózokkal. A gyermekjógánál a cél sokkal inkább a mozgás megszerettetése, és hogy testi, lelki és szellemi síkon is megalapozzák a gyerekek egészséges életét, megtanítsák őket érzelmeik irányítására. A foglalkozásokat elsősorban a játékosság jellemzi. Az óvodásoknál és kisiskolásoknál a gyakorlás például kifejezetten egy mesére épül, amit az ősi ászanák (jógapózok) segítségével „eljógáznak” a résztvevők; mindeközben különböző állatok, növények és mesehősök bőrébe bújnak. Az ölbői Péterné Tóth Cintia óvónőt, gyermekjóga-oktatót kérdeztük a mozgásforma lényegéről, hasznosságáról.

Cintia előrebocsátja: az órákon alkalmazott mozgásgyakorlatok mindig megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak. Azt mondja, egészen kis korban, akár hathetes kisbabákkal is elkezdhetik az édesanyák a kisbabás jógát, ami segít regenerálódni a szülés után, gyógyítja a szülési traumát és jó hatással van a babák fejlődésére, mozgásérzékelésére. Ilyenkor az anya jógázik, babamasszázzsal kezdődik a foglalkozás, amit mozgáskoordinációs gyakorlatok (kéz és láb összehangolása) követnek – tulajdonképpen a babák passzív mozgatását végzik. A 20–25 perces tevékenység után már a kismamákon van a hangsúly: átmozgatják az egész testet, gyakorolják a jóga-ászanákat, gátizomtornát, relaxációt, légzőgyakorlatokat végeznek – jó lehetőség a foglalkozás az aktív kikapcsolódásra, a töltekezésre. A bölcsődés korosztálynak a játék jelenti a legnagyobb örömforrást. Ők már saját maguk végzi a feladatokat, az anyukák inkább megfigyelők, a 45 perces foglalkozások mondókákkal, vonatozással, labdás és egyéb játékokkal telnek – a dalos-mondókás feladatsor ismétlődik. Az órákon az oktató versel, dalol, mondókázik folyamatosan, mindeközben a helyes mozgást irányítja. (A nagybabás órákon – 8–10 hónapostól 24 hónapos korig – már nincsen babamasszázs.) A bölcsődések és az óvodások is utánzással tanulnak, ügyesítik a nagymozgásokat, a járást, futást, ugrást, kúszást, mászást, csúszást, szökdelést, gurulást és forgást, de tulajdonképpen komplex mozgásfejlesztés valósul meg a gyermekjóga órákon, mondja Cintia, és hozzáteszi még: éppen az előbbiek miatt nagyon fontos összehangolni, hogy nagyjából egykorúak legyenek a foglalkozás résztvevői. Visszatérve a 3–6 éves óvodásokra: ők egy történetre építve játszva sajátítják el a jóga elemeit. A mesét „eljógázzák”, állatokat – oroszlán, cica, kiskutya, papírsárkány, nyuszi, boci – és növényeket – például napraforgó, kisvirág – utánozva aktív szereplői lesznek. Mintha egy drámajátékot játszanának: jelmezt ugyan nem viselnek a foglalkozásokon, de tudatosan és teljes átéléssel mozognak 45 percen keresztül. A jóga gyakorlásával megélik azt, hogy képesek a saját testüket irányítani és oldódnak a feszültségeik.

Péterné Tóth Cintia mindennap gyakorolja a gyermekjógát Flórával – a kislány épp a minikobra pozíciót gyakorolja Fotó: Szendi Péter

A kisiskolások – 7–12 évesek – is játékosan, de már céltudatosabban sajátítják el a jóga gyakorlatait. A gyakorlás mélyül, tízéves kortól egyre nagyobb hangsúlyt kap a pózok helyes kivitelezése, a jógafilozófia és a légzőgyakorlatok. Több figyelmet szentelnek a feszültségoldásra, a koncentráció és egyensúlyérzék fejlesztésére, úgy gyakorolják az ászanákat, a testtartásokat. A náluk idősebbek – írják a gyermekjóga oldalak – pedig a jóga által betekinthetnek egy olyan átfogó, ősi és hiteles jógarendszerbe, amelynek gyakorlásával sokat meríthetnek a mai világban, amelyben nagyon sok az elvárás, jellemző a teljesítmény- és a megfeleléskényszer és a gyerekeken is nagy a nyomás. A jóga egy belső, békés, örömteli szigetet teremt bennük. Így válhatott a természetes terápiás módszerek és a tudatos gyermekfejlesztés egyik kulcseszközévé a szülők körében.

És hogy összességében mit ad a gyerekjóga? Segíti a helyes testtartás kialakítását (gerincprevenció), megnöveli a koncentrációképességüket, fejleszti az érzelmi intelligenciát, tudatosságra neveli a gyerekeket, segít a jobb és bal agyfélteke összehangolásában, a helyes légzésminta kialakításában, a relaxációban, az egyensúlyérzék fejlesztésében, és növeli a fizikai és a lelki ellenálló-képességet. Kifejezetten ajánlják a visszahúzódó, kicsit félénk, a figyelemzavaros, túlmozgásos, vagy mozgásfejlődésben elmaradt, beszédhibás, szorongó, zárkózott, tanulási, magatartási vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyerekeknek. És hasznos akkor is, ha a gyerekek félelmekkel, szorongásokkal küzdenek, ha nehezen fejezik ki magukat, nehezen élik meg az érzelmeiket, teremtenek kapcsolatot másokkal, mondja Cintia. Az ölbői gyermekjóga-oktató gyermekkora óta rajong a sportokért. Általános iskolában táncolt, majd kézilabdázott. Óvónőként pedig megtapasztalta, milyen hatalmas mozgásigényük van a gyerekeknek. Jelenleg gyesen van kétéves kislányával. Flórával mindennap tornáznak. Hat éve szervezett először kismama és baba-mama jógát, és már saját óvodai csoportját is megismertette a mozgásformával.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában