Dísztök, bor és csuhé – Orsolya-napi vásár Kőszegen, csak egy kicsit másképp

A rendezvény vesztett is, nyert is azáltal, hogy a vírushelyzet az idén új határokat jelölt ki szervezőnek, résztvevőnek egyaránt. Az mindenképpen veszteség, hogy a fertőzésveszély miatt ezúttal nem hirdették meg a főzőversenyt a Civil ízek utcájában, és elmaradt az Alpokalja ízei sütimustra is.

A szervezők el szerették volna kerülni a helyi szervezetek körül ilyenkor kialakuló csoportosulást. Az azonban – részben – nyereségszámba megy, hogy szinte ötven százalékban kicserélődött az árusok köre. A vásározók egy részének biztosabb kenyérkereset után kellett néznie a vírusjárvány miatt, és nem volt ideje felkészülni kellő mennyiségű kézműves portékával. Helyüket új árusok vették át. Azt meg már egyértelműen pozitívumként könyvelheti el Kőszeg, hogy az utazási korlátozások folytán számos olyan vendég érdeklődik a város és így a vásár iránt, akik máskor nagyobb költségvetésű utazásokban keresték a kikapcsolódást.

A pavilonok alatt a szerényebb részvétellel együtt szombaton reggel kereken száz árus rakta ki a portékáját. A várudvarban a helyi kézművesek kaptak helyet. Az ismert gyöngyösfalui kézműves miniatűr csuhébábukat hozott, a gencsapáti termelő pedig elárulta: dísztökcsodáival a kezdetektől itt van a vásárban.

Most jött viszont először Kőszegre a pomázi Terebesi László, akinek igényes bőráruinál folyamatos volt az érdeklődés. Elmondta: korábban sokat járt külföldre, de most, hogy beszűkültek a lehetőségek, felfedezi a magyar városokat. Jól érzi itt magát, kedvesek az emberek, öröm, hogy köszönnek, nem néznek át az áruson, ami nem mindenhol jellemző. Propoliszos nyalóka, paleoszeletek Diósdról, natúr kozmetikumok – mindez remekül megfért a törökmézzel, a lángossal, rétessel. A Fő téren a kürtőskalácstól a spanyol churrosig a világ több tájának gasztronómiájába lehetett belekóstolni, s hozzá a környékbeli pincészetek jobbnál jobb nedűit kortyolni.

– Két malomkő között őrlődünk: az őszi ízeket felvonultató vásár hagyományát folytatni szeretnénk, de úgy, hogy a lehető legkevesebb kockázatnak tegyük ki az idelátogatókat – fogalmazott Pócza Zoltán, a Jurisich Vár Művelődési Központ igazgatója. – Még a kulturális programokat is úgy szerveztük, hogy ne lehessen csoportosulni: a harmonikás kordon mögött játszott, a Kőszegi rezesek a Hősök tornyából muzsikáltak.