Vörösiszap katasztrófa – Ez történt tíz éve: tények és adatok

2010. október 4-én, kevéssel dél után átszakadt a gát a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 méteres, 10-es vörösiszap-tárolójának északnyugati sarkánál.

Tersztyánszky Krisztina

A mentésben részt vevők emberfeletti munkát végeztek

Fotó: Benkő Sándor

A Wikipédia szerint az újabb kutatások azt támasztják alá, hogy a gát nem pillanatszerűen szakadt át, hanem 12.10 és 12.25 között folyamatosan. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi, hét-nyolc százalék iszaptartalmú lúg körülbelül tíz négyzetkilométeres területet öntött el, ezen belül Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit.

Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott a devecseri kistérségben. Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel.

A tározóból 13-nál is nagyobb pH-jú nátronlúg ömlött ki, és vitte magával a vörösiszapot. A bőrre vagy nyálkahártyára jutott lúg maró hatása miatt a károsított szövetek begyulladtak. A lúggal érintkezett szövet elhalt, helyén kimaródó fekély keletkezett.Több mint 150-en szenvedtek a lúgtól első- vagy másodfokú égési sérüléseket. Egy kisgyermek szeme a lúg marásától súlyosan megsérült. A legsúlyosabb sérült testfelületének csaknem hetven százaléka megégett. Az égési sérültek a lúgos vízben állva nem éreztek fájdalmat, mert a lúgmarás fokozatosan alakul ki.

Vörösiszap katasztrófa

Október 8-án hajnalban hivatalosan már ötre emelkedett a halálos áldozatok száma, miután a veszprémi kórházban belehalt sérüléseibe egy 81 éves férfi, délután pedig megtaláltak két újabb, korábban eltűntté minősített áldozatot. Október 11-én találták meg az utolsó eltűntként nyilvántartott személy holttestét. Október 13-án és november 5-én, egy hónappal a katasztrófa után egy-egy újabb sérült hunyt el a kórházban, velük végül tízre emelkedett a katasztrófa áldozatainak száma.

A 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezte meg a katasztrófa károkozójának.

A magyar kormánynak 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.