Tehén a Magyar Nemzeti Cirkusz porondján – Szombahelyen járt a társulat

Az állatápolók hét órakor etetnek és trágyáznak, kilenc órakor pedig megkezdődik a gyakorlás a sátorban: a porondon szigorú napirend szerint váltják egymást trénerek és művészek. Ezt követően délután mindenki visszavonul egy kis pihenőre, majd megkezdődik a felkészülés az előadásra: megfürdetik az állatokat, hogy estére mindegyik csillogjon-villogjon.

Amikor megérkezünk, már javában zajlik a délelőtti munka: három fríz ló és három spanyol telivér gyakorol Robert Stipka trénerrel. A kiképző mozdulataiból sugárzik a szakértelem: tökéletes összhangban dolgozik együtt az egyelőre még csak betanulási szakaszban lévő lovakkal. Ilyenkor az állatok külön gyakorolnak, ha pedig már kellően felkészültek, csatlakozhatnak a többiekhez. A mester óvatosan, de kellő magabiztossággal terelgeti ostorával tanítványait – ez azonban nem a fenyítés eszköze, pusztán azért van rá szükség, mert a keze nem érne el az állatig. Nincs büntetés. Addig kezdik újra és újra a gyakorlatot, amíg a ló ráérez az ízére, és az elvárt módon teljesít.

– Ha mind kellőképpen fölkészül, elkezdjük a közös gyakorlást, az előadáson pedig már én dolgozom velük – mondja ifj. Richter József, aki nemcsak igazgató, hanem artista is. És nemcsak azokat a számokat gyakorolják nap mint nap az állatokkal, amelyek aktuálisan műsoron vannak: egy-egy adott szezonbéli turné közben már gondoskodni kell a következő évi repertoár műsorszámainak betanításáról is.

A idei őszi turnén cirkuszi berkekben szokatlan produkciót láthat a nagyérdemű: elefántok és zsiráfok helyett a lovakon kívül tehenek, szarvas­marhák is vonulnak a porondon. – Húsállatok lévén a legtöbbször ételeinkben találkozunk ezekkel az állatokkal. Mi azt szerettük volna megmutatni, hogy mégsem olyan buták ők, mint sokan gondolják – magyarázza a cirkuszigazgató. És tényleg! Ahogy minden állatot, őket is jutalmazással lehet a legkönnyebben rávenni arra, hogy elvégezzék a feladatot: lehet ez pozitív mozdulat vagy jutalomfalat. Ennek a segítségével szépen fokozatosan megértik, hogy mit szeretnének tőlük.

Minden állatnak saját karaktere van, mind más és más feladat elvégzésére alkalmas: a temperamentumos ló például jól ágaskodik, a nyugodtabbaknak a szabad idomításnál vagy az akrobatikus elemeknél veszik hasznát. Richter József szerint meg kell látni, hogy melyik állatnak mihez van tehetsége. A cirkusz összes állatának van saját neve, amelyre hallgat. Az utasításokat pedig azon a nemzetközi – franciából, németből és angolból kikevert – nyelven kapják, amelyet általában minden cirkuszos vagy tréner ismer és alkalmaz; bárhol éljen, dolgozzon a világban.

A cirkusz a koronavírus-­járvány okán hozta meg a döntést az „állati társulat” megújításáról. Mindeközben májusban megnyitották Magyarország első egyetlen autós szafariparkját Szadán. Úgy gondolták, hogy maximum néhány hétig vagy hónapig lesz nyitva. Ezzel szemben még mindig akkora az érdeklődés iránta, hogy a park azóta is nyitva van, sőt: terveik szerint, amíg az időjárás engedi, fogadja a látogatókat.

A téli bezárást követően átalakításba és bővítésbe kezdenek Szadán.

– Úgy láttuk, hogy most az a legkézenfekvőbb, ha az egzotikus állatok Szadán maradnak, mi pedig háziállatokkal folytatjuk a fellépéseket. Lehet, hogy ez a jövőbe vezető út. Generációk óta állatokkal foglalkozunk. Vagy ott, vagy itt, de az állatok szeretete biztosan megmarad – összegez ifj. Richter József, a világ legfiatalabb cirkuszigazgatója.