Tovább kell vinnünk a forradalom lángját – a kőszegiek az Országzászlónál és az ’56-os emlékoszlopnál hajtottak fejet a hősök előtt

Csütörtökön délután az Országzászlónál Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszédében elmondta: 1956 a legfiatalabb nemzeti ünnepünk. Annyira, hogy még köztünk élnek a szemtanúk és a hősök. Az Alaptörvény világosan fogalmaz, amikor deklarálja, hogy a magyar szabadság az ’56-os forradalomból sarjad, mivel az ’56-os hősök személyes áldozatvállalásukkal a hazát minden elé helyezték. A fegyveres harcot is vállalták, kategorikusan elutasították a szocialista rendszert. Küzdelmük, elszántságuk nélkül nem sikerült volna visszaverni az októberi szovjet támadást. Mint mondta, elismeréssel és hálával tartozunk nekik, amiért irányt mutattak az egész nemzet függetlensége és megmaradása felé vezető úton. Kőszeget szimbolikus helynek nevezte, hiszen itt húzódott a Vasfüggöny, a rabság jelképeként is nyilvántartott határ. A forradalom leverése következtében mintegy 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, a szomszédos Ausztria felé 175 ezren hagyták el szülőföldjüket. – A feladatunk most az, hogy továbbvigyük a forradalom lángját, megismerjük hőseink múltját, továbbadjuk gyermekeinknek a szabadságharc igaz történetét, és hazaszeretetre, kiállásra neveljük őket – fogalmazott.

A megemlékezők a kőszegi fúvósok vezetésével Tornay Endre András ’56-os Emlékoszlopához vonultak át, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit és mécseseit.

Kardos Győző 1956. Négyéves voltam… című versét Kovács Róza; Márai Sándor Mennyből az angyal című, 1956 telén született költeményét Füzi Hanna tolmácsolta – mindketten a Jurisich-gimnázium tanulói.