Újszülöttet hagytak a Markusovszky kórház kihelyezett inkubátorában (Frissítve)

Mára az ország minden megyéjében üzemel csecsemőmentő inkubátor, Szombathelyen 2005 szeptemberében helyezték ki a készüléket a Markusovszky kórház szülészeti és gyermekgyógyászati tömbjének földszintjén, a gyermekambulancia bejárata mellé. A szerkezet napi 24 órában képes fogadni a csecsemőket. Könnyen megtalálható, ezzel biztosítva, hogy a krízishelyzetbe került szülő nő – mert általában valamiféle nehéz életkörülmény áll annak hátterében, hogy egy anya lemond újszülöttjéről – feltűnés nélkül hagyhassa benne gyermekét.

A megyeszékhelyen hosszú évek óta nem történt hasonló eset, egészen vasárnap késő délutánig. A kórház dolgozói 17 óra körül fedezték fel az inkubátorban fekvő csecsemőt, akit rögtön elláttak és elhelyezték a gyermekosztály intenzív részlegén. Ilyen helyzetben ugyanis ez az eljárás – tudtuk meg dr. Káldy Zoltántól, a kórház orvos igazgatójától.

A kisbaba, akinek az osztály dolgozói a Szerencsés Eszter nevet adták, egészséges és érett – súlyát és hosszát az orvos igazgató nem kívánta nyilvánosságra hozni.

A büntető törvénykönyv még az évezred elején is büntette a gyermeküket krízis­inkubátorban hagyókat. Ma már nem követ el bűncselekményt az, aki így cselekszik, tekintve, hogy túlnyomórészt egyébként is nehéz szociális helyzetben élő nők hozzák meg ezt a nem könnyű döntést.

Azzal kapcsolatban, hogy az így elhagyott gyermekek örökbefogadása milyen eljárásrend szerint zajlik, megkerestük a Szombathelyi Járási Hivatal gyámügyi és igazságügyi osztályát, ahonnan lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre.

Annyit azonban tudunk: annak, hogy egy nő a gyermekét az inkubátorban elhelyezve a kórházi személyzet gondjaira bízza, nincs jogi következménye, a kórház nem fogja keresni a csecsemő vér szerinti hozzátartozóit.

A szülőknek néhány hét a rendelkezésükre áll, hogy megváltoztassák döntésüket, ezt követően a baba bekerül az örökbefogadási adatbázisba. Ugyanis azzal, hogy a krízis­inkubátorba teszi őt az anya, automatikusan engedélyt ad az örökbeadására.

Frissítés:

A Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámügyi Osztályától dr. Sztankovics Koletta elmondta, az örökbefogadás menetét nem befolyásolja, hogy a gyermek ismeretlen szülőktől származik – így Eszter örökbeadását is titkos örökbefogadásként kezelik, melynek során a vér szerinti és az örökbefogadó szülők nem ismerik egymást.

Azt, hogy az újszülött hány napot tölt a kórházban, a kezelőorvos határozza meg. Amint elhagyhatja azt, az őt örökbefogadni szándékozó szülőkhöz kerül, első lépésként csupán ideiglenesen, 30 napra, úgynevezett kötelező gondozási időre. Az örökbefogadók személyére a szakszolgálat, azaz a Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ az örökbefogadni szándékozók nyilvántartása alapján tesz javaslatot egy előzetes ismerkedést, majd az örökbefogadási szándék kinyilatkoztatását követően. Ezalatt az idő alatt a leendő szülők gondozzák, nevelik a gyermeket, akinek törvényes képviseletére a gyámhatóság a szakszolgálat alkalmazásában álló gyermekvédelmi gyámot rendel ki. A 30 nap során az örökbefogadási munkatárs és a kirendelt gyám figyelemmel kíséri a gyermek és szülők kapcsolatának alakulását.

A gondozási idő eredményes letelte után, engedélyezhető az örökbefogadás. Ez az idő figyelembe véve a gyermek kórházi tartózkodását és a gyámügyi eljárást, nagyjából egybeesik azzal a hat héttel míg a vérszerinti szülő jelentkezhet a babáért. Ugyanis erre megvan a lehetősége, de csak akkor, ha saját maga vagy hozzátartozója szeretné nevelni, gondozni. – Jelen esetben azonban mivel a gyermek ismeretlen szülőktől származik, a vérszerinti szülőknek bírósági úton van lehetőségük megállapíttatni az anyaság, apaság tényét. Ekkor a per jogerős befejezéséig a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyeztetését fel kell függesztenie – tette hozzá az ügyintéző.

Az örökbefogadás során tárgyaláson hallgatják meg az örökbefogadó szülőket és a gyámot, ezzel párhuzamosan pedig hivatalból eljárás indul a gyermek anyakönyvezésével kapcsolatosan. A települési jegyző – a gyermekvédelmi gyám egyetértésével – megállapítja azokat az adatokat, melyekre az anyakönyvezéshez szükség van: születési hely, idő, családi és utónév, valamint képzelt szülő.