Illegálisan növekvő szemétlerakókat számoltak fel Felsőjánosfán

Színültig megtelt szerdára az öt köbméteres konténer a település határából összegyűjtött szeméttel. A múlt hét közepén kezdték, négy nap alatt végeztek az önkormányzat alkalmazottai a település belterületének átvizsgálásával.

Leginkább a lakott terület pereméről, közeli rétek, erdők széléről gyűlt össze a kidobált hulladék.

– Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kereste meg a települést, hogy vegyünk részt a Tisztítsuk meg az országot! címmel útnak indított programban – tudtuk meg Grózinger Csaba polgármestertől. – Az igazgatóság munkatársai bocsátották rendelkezésünkre a konténert, mi pedig megtöltöttük, az elszállításról is az igazgatóság gondoskodik. Az önkormányzattól öt alkalmazott vett részt a gyűjtésben. Egyelőre a kézi erővel mozdítható, illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttük össze. Találtunk persze építési törmeléket is, de az már rakodógépet igényel. Szedtünk össze kidobott autógumit, rozsdás lábast, műanyag lavórt, gáztűzhelyet, hűtőládát, mindenféle műanyagzacskót. A legbizarrabb egy patkány táskába gondosan becsomagolt teteme volt. A fémhulladékot és az autógumit nem raktuk a konténerbe. Gondoskodunk arról, hogy az ilyen típusú hulladék számára kijelölt hulladékudvarba kerüljön mind.

Falvaink ma is élő legidősebb nemzedékei még úgy nőttek fel, hogy nem kellett a hulladék elhelyezésén törniük a fejüket. Például azért sem, mert saját maguk termelték meg az általuk elfogyasztott élelmiszereket, nem volt szükségük csomagolóanyagokra. Azt a növényi anyagot pedig, amit ma zöldhulladéknak mondanánk, megették a tehenek, a disznók, a nyulak és a tyúkok. Ami meg már az állatoknak sem volt való, a trágyadombra vagy a komposztba került. A faanyag, legyen az ágnyesedék vagy görbe deszka, tüzelőként járult hozzá a főzéshez, fűtéshez.

A használati tárgyakat sem dobták ki az első adandó alkalommal. Inkább megjavították, újrafelhasználták. Így lett a rongyosra hordott, kinőtt ruhából madárijesztőnek való jelmez, a lyukas fazékból virágcserép. No és persze létezett a „jó lesz az még valamire” kategória is.

Aztán jelentősen megváltozott az életforma a falvakban is. Egyszerre csak ott volt egy csomó hulladék, amivel valamit kellett kezdeni – és amit csak lassan követett a szervezett hulladékszállítás. Így keletkeztek az árokpartra, erdőszélre kihordott szemétkupacok, illegális, féllegális lerakók – amelyeknek azonban a működő és legális szemétlerakók korában is nehéz gátat szabni.

– Felsőjánosfán ma minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a hulladék ne az erdőben vagy a rétek szélében végezze – hangsúlyozta Grózinger Csaba. – Működik a rendszeres hulladékszállítás, hetente ürítik a kukákat. Van lehetőség zsákos formában a szelektív hulladékgyűjtésre is – van a településen hulladéksziget. Évente szervezünk lomtalanítást, Pankaszon pedig hulladék-

udvar működik.

Kiemelt képünkön: Grózinger Csaba polgármester és a nemzeti park képviseletében dr. Szépligeti Mátyás