Tamásné Geröly Mária igazi karácsonyi mesevilágot varázsol

Marikát, a ma már nyugdíjas óvónőt, népi iparművészt korábban mesteri hímes tojásairól ismerhettük. Idővel azonban a csuhéangyalkák is felsorakoztak alkotásai közé. Édesanyja mellett tanulta meg a tojásdíszítést csakúgy, mint a csuhé használatát a mindennapi tárgyakhoz. Utóbbihoz Fekete Katalin népi iparművész útmutatásai is csatlakoztak, akit még óvodavezetőként hívott meg Lukácsházára.

A karácsonyi angyalkák készítése már nyáron elkezdődik a különféle magházak, magvak, termések, tobozok gyűjtésével, szárításával. Minden jó lesz valamire. Az angyalfigurák saját ötlet alapján készülnek, filigránok, finoman kidolgozottak. Békességet árasztanak, egyesek szerint az arcuk Marikáéra hasonlít. Az alkotó boldog, hogy egész családja szinte családi manufaktúraként bekapcsolódik a karácsonyfadíszek és asztali dekorációk készítésébe. Férje és felnőtt fiai is szívesen kiveszik a részüket a nehezebb munkafázisokból, a szállításból, árusításból.

Ilyenkor a Tamás család már a Bazilikánál szokott lenni a nagy adventi vásárban. Ennek híján az idén Gyöngyösfaluban, az otthonuknál rendezték be az Angyal-lakot. – Jó itt az angyalkák között lenni – mondja a készítőjük, aki minden évben sok apró figurát elosztogat, hogy másokhoz is elvigyék azt az örömet, amivel ő készítette őket.