Az elmúlt években több mint száz templom újult meg Vas megyében

Tíz év alatt több mint háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében – jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára még tavaly szeptemberben. A fejlesztések pedig azóta is folytatódnak, ha lehet még nagyobb ütemben, mint korábban, elég csak az államtitkár múlt év novemberében tett bejelentésére gondolni, miszerint több mint 6,1 milliárd forintos kormányzati támogatással újulhat meg a jövőben hét, a katolikus egyház tulajdonában lévő, történelmileg és építészetileg is jelentős értéket képviselő épület Kőszegen. A már megvalósult vagy folyamatban lévő egyházi beruházásokról a katolikus és evangélikus egyház helyi elöljáróit kérdeztük (kíváncsiak lettünk volna a Magyarországi Református Egyház vasi fejlesztéseire is, de itt elzárkóztak a válasz­adástól).

A Magyar Katolikus Egyháznak Vas megyében 232 olyan temploma, kápolnája, iskolakápolnája van, ahol szentmisét mutatnak be. Az állami támogatásnak köszönhetően, amelyet az esetek jelentős részében egyházi forrásból is kiegészítettek, az elmúlt néhány évben 105 templom újulhatott meg részben vagy teljesen. Dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye főpásztora azt hangsúlyozta, hogy nehéz rangsort állítani, hiszen minden fejlesztés fontos. Fontosak a falusi templomok, közösségi terek, melyek a kistelepüléseken élők vallásgyakorlásának a körülményeit javítják, de ugyanúgy fontosak az iskolaépítések, melyek a jövő katolikus nemzedékének adhatnak iránymutatást arra, hogyan tudnak hívő emberként Magyarország szolgálatára lenni.

Amennyiben ki kell emelni egy beruházást, akkor az a nagyságrendje miatt a jáki apátsági templom felújítása és látogatóközponttal történő bővítése lenne, mely több éven át zajló, nemcsak egyházi, hanem műemlékvédelmi szempontból is országos jelentőségű. Hozzátette, a hitben és a szeretetben való megújulás elsősorban nem épületeken múlik, de segítik azt. Sokakat egy szép templom csendjében átélt élmény, egy kolostorban végigélt lelkigyakorlat vezet el az Istennel való találkozáshoz. Megfelelő helyszínek nélkül az egyház hitéleti, oktatási, szociális tevékenysége elképzelhetetlen.

A Vasi Evangélikus Egyházmegye 18 anya-, 3 társult- és a hozzájuk tartozó leány-, és szórványegyházközségből áll, amelyekben összesen 42 templom és mintegy húsz imaház van. Az elmúlt tíz évben 14 templom és a most futó pályázatokkal együtt 12 imaház vagy közösségi ház újult meg, jó néhányra uniós pályázattal sikerült forrást találni – tudtuk meg Rostáné Piri Magda lelkésztől, az egyházmegye esperesétől. Aki mint rámutatott, a most megvalósult vagy megvalósuló beruházásoknak a nagy része már réges-régen váratott magára. Az a korosztály, aki ezeket az épületeket, akár anyagi támogatásával vagy kétkezi munkájával karban tudná tartani, már csak elenyésző számban él ezeken a településeken, azonban a Magyar falu program és a falusi csok kínálta lehetőségek ismét vonzóvá és élhetővé teszik ezeket a kis falvakat is. A beruházások között van hajdan volt iskolaépület, tanítólakás vagy paplak, amiből aztán mostanra szép közösségi épület lett, ahol különféle egyházi és kulturális programokat lehet lebonyolítani.

Kemenesalján a múlt század első felében élt egy erősen missziós lelkületű kőművesmester. Járta a falvakat, és felkarolta a fiatalokat, akikkel közösen építettek ifjúsági otthonokat. Ezek az épületek többnyire egyhelyiséges épületek: négy fal, ablakok, ajtó. A fiatalok esténként odajártak, Bibliát olvastak, imádkoztak, beszélgettek, társasjátékoztak. Ma már ahhoz, hogy a fiatalok újra jöjjenek, ennél többre van szükség. A 2019-es Magyar falu programban több ilyen épület is nyert. Volt, ahol ablakokat, ajtókat, födémet cseréltek, programokra pályáztak, máshol konyha és vizesblokk épült a kis épület mellé.

– A fejlesztések segítik az egyház és a hívek egymásra találását. A mai igények teljesen mások, mint amik voltak ötven vagy száz évvel ezelőtt. A közösségi élethez szükség van megfelelő infrastruktúrára és technikai felszerelésre. Hideg, omladozó vakolatú, illemhely nélküli helyiségekbe ma már nem lehet várni érdeklődő embereket, mert nem fognak eljönni, és ha nem jönnek el, akkor lehetőségünk sincs arra, hogy megszólítsuk őket. Ezért fontosak ezek a beruházások a gyülekezetépítés szempontjából is. Hogy ki és mit hall meg abból, amit elmondunk, az a Szentlélek dolga, de nekünk – lehetőségeinkhez képest – meg kell teremteni a megfelelő környezetet arra, hogy oda szívesen, örömmel és vágyakozva jöjjenek emberek – fogalmazott az esperes.

Az egyházi fejlesztések a megye országgyűlési képviselői szerint is túlmutatnak puszta épületfelújításokon. Dr. Hende Csaba a vallást a legszemélyesebb közügynek nevezte, ami a közösségépítésnek, az értékek átörökítésének egyik legfontosabb színtere a család és az iskola mellett. Az egyházak értékhordozó szereplői a társadalmi életnek, a templomok pedig épített örökségünk valódi kincsei, olyan műemlékek, amelyek pótolhatatlanok. – Mint Ják egykori képviselője, büszke vagyok arra, hogy az elmúlt tíz esztendőben megindulhatott – részben már meg is valósult – hazánk talán legértékesebb románkori műemlékének, a jáki templomnak az a teljes körű rekonstrukciója, amelyhez hasonlót, csak a 19. század végén Schulek Frigyes hajtott végre – fogalmazott a képviselő.

Ágh Péter rámutatott, szerte Észak-Vas megyében is annak lehetünk tanúi, hogy újjászületnek az egyházi épületek. Ez fontos egyrészt vallási vonatkozása kapcsán a helyi közösségnek, másrészt fontos lehet felekezeti hovatartozástól függetlenül az egész településnek is, hiszen olyan műemlékek tudnak így megszépülni, melyek az adott hely jelképes épületei. – Így például örömmel működtem közre a celldömölki bencés kolostor újjászületéséhez szükséges források előteremtésében vagy éppen a legkisebb falvak ilyen irányú terveinek megvalósításában. Van azonban még feladatunk ezen a téren is. Látni kell ugyanakkor, míg kontinensünk egyes részein templomokat rombolnak, addig nálunk építik azokat, mert a keresztény kultúra az a szegletkő, amely az európai civilizáció építményét egyben tartja – mutatott rá a képviselő.

V. Németh Zsolt szerint a fejlesztések legfontosabb célja a hitéleti tevékenység megerősítése, de a templomok többnyire a települések legmeghatározóbb épületei is egyben. A hívő közösségek a megújult épületekkel a keresztény értékek hordozói, amire sosem volt nagyobb szükség, mint manapság, mikor értékrendek küzdelme zajlik a világban, ráadásul az egyházi közösségek egyre nagyobb szerepet vállalnak a szociális és karitatív tevékenységben, így a felújítások ezt a célt is szolgálják – mutatott rá a képviselő.

A képviselő szavait támasztja alá a Katolikus Karitász szerdai bejelentése is, mely szerint több száz családot támogattak azzal a több mint 6,5 millió forint értékű szállítmánnyal, amelyet most kedden juttattak el a földrengés sújtotta közép-horvátországi Sziszekbe és Petrinjába. A segélyszervezet felhívására az adományt a karitász budapesti közösségei, valamint Győr, Zalaegerszeg és Szombathely környéki települések gyűjtötték össze. A szállítmány segít azoknak, akik otthonukban maradhattak, de közműveik nincsenek, és azoknak is, akik már konténerekben, átmeneti szállásokon élnek – áll a közleményben.