Igazi családi gazdaságot visznek Dukán: a nők adminisztrálnak, a férfiak pedig gazdálkodnak

A parlament tavaly novemberben ellenszavazat nélkül fogadta el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja az őstermelőkre vonatkozó szabályokat, a családi gazdaságokat egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert. A törvény január 1-jével hatályba is lépett, ami Vas megyében 718 családi gazdaságot érint. Az egyik közülük Molnár Zoltán családi gazdasága, aki édesapjával, édesanyjával és feleségével, mintegy 230 hektár, többségében bérelt, részben saját földön gazdálkodik, ahol kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak.

A település egykori polgármesterével otthonában beszélgetünk, ahol kezdésnek szemügyre vesszük a 75 méhcsaládot és a kertben szaladgáló pár tucat libát. Utóbbiakat azonban Zoltán nem is számolja a gazdasághoz, azok csak háztáji állatok – mondja, majd miután belehallgat a kaptárakba és megállapítja, jól érzik magukat a méhek, a ház felé vesszük az irányt, mert azért csípős az idő. Pedig persze valójában nem az, eddig kifejezetten enyhe a tél, és ha így marad, akkor jövőre fürödni fogunk a növényvédő szerben, annyi kártevő lesz tavaszra. – Most egy jó 30 centis hótakaróra, meg mínusz 15 fokra volna szükség két hétig, akkor nem lenne gond – mondja Zoltán, akit először arra kérek, meséljen a gazdaságukról.

Kiderül, igazi családi gazdaság az övék, nincsen alkalmazott. A gazdálkodás részét a fiúk: apa és fia, az adminisztrációt a lányok: Zoltán édesanyja és Zoltán felesége viszi. A gazdálkodást a nagyüzemekben megedződött édesapa kezdte el még a kilencvenes években, amikor a kárpótlások során visszakapott vagy másfél hektár földet, majd később még harmincat, és így tovább. Fő szempont volt a földek minősége mellett, hogy lehetőleg egy darabban legyenek, és ezt sikerült is tartani, a földek kilencven százaléka most is hat kilométeres körön belül van.

A nagy táblák lehetővé teszik a nagy gépek használatát, így aztán még győzik ketten, igaz, idén az időjárás mellett éppen a sok géphiba volt az, ami hátráltatta őket a munkában, a búzavetéshez például már bérmunkát is igénybe kellett venniük. Mindezek ellenére földben van minden, amit terveztek, még ha kicsit megkésve is, ám az enyhe idő miatt már hoztak is a lemaradáson a növények. Ránézésre jobban néz ki a vetés, mint tavaly ilyenkor, de messze még az aratás.

Akárhogyan is lesz, a most hatályba lépett törvények nagy segítséget jelentenek már az idei évtől is a gazdálkodóknak, egyszerűsödik az adminisztráció, de ami még fontosabb, kevesebb lesz a befizetni való. Hogy csak a leglényegesebbeket említsük, évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő az az értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell szja-bevallást készítenie.

Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak. Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót.

Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások pedig nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak. A közösen tevékenykedő hozzátartozók – mint amilyenek Zoltánék is – számára ráadásul mostantól új vállalkozási formában lehet gazdálkodni, ez az őstermelők családi gazdasága. Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörözi a résztvevők számával. – Jó két évtizede, amióta elindult az őstermelői rendszer, nem volt komolyabb változás, miközben a világ nagyot fordult azóta minden szempontból, tényleg itt volt az ideje ennek a reformnak – mondja Zoltán, aki bízik benne, hogy az idei év ezért is, meg amúgy is könnyebb lesz, mint amilyen a tavalyi volt.