Egy világ ünnepli

2021.01.06. 17:30

Kezdődik a farsang! – A vízkereszt két nagy ünnepkört választ el

Ma, szerdán van január hatodika, mely a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. Ezen a napon sok dolog történt, mégis sokan csak azt tudják, hogy ilyenkor lesz újra fenyő a karácsonyfából.

Palocsai Jenő/feol.hu

Fotó: Pesti Tamás (FMH-Archív)

A vízkereszt elsősorban a keresztények ünnepe, és az évszázadok alatt egyre inkább módosult a jelentősége és ünneplése. Az biztos, hogy ez a nap Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának ünnepe.

A háromkirályok, a napkeleti bölcsek érkezése is ezen a napon történt. Az evangélium szövege szerint a betlehemi csillagot követték a vendégek, akiknek számát csak az ajándékaik miatt teszik háromra, ugyanis a szent szöveg nem említi, hány látogatója volt az újszülött Jézusnak, csak azt, hogy aranyat, tömjént és mirhát hoztak a kisdednek. Napkeleti bölcseknek Máté evangéliuma írja őket, de a 9. század óta elterjedt Gáspár, Menyhért, Boldizsár neveket ma mindannyian ismerjük és ehhez a naphoz társítjuk. Az ajándékot hozók szerepe több elemző szerint azért fontos, mert pogányok voltak, és így egyértelművé vált, hogy nemcsak a választott nép részesült a csodából, hanem a többi, akkoriban pogánynak hitt is.

Éppúgy ezen a napon keresztelkedett meg Jézus, harmincéves korában. Keresztelő János a Jordán folyó vizébe merítette a Fiút, és mivel eközben hallhatóvá vált az Atya szózata, és leszállt a Szentlélek egy galamb képében, ezért abban a pillanatban megjelent a Szentháromság az emberiség előtt. A vizet is éppen emiatt szentelik ezen a napon, és régebben nemcsak a templomokban használták a szentelt vizet, hanem a házakat, sőt az embereket és a háziállatokat is meglocsolták vele, hogy védelmet nyerjenek rontás és betegségek ellen. Ezek a népszokások lassacskán eltűntek, de például virágvasárnapkor a mai napig vihetnek haza a hívek szentelt vízzel locsolt barkát, amit a háztetőbe rejtenek, hogy védje az otthont és annak lakóit.

Sokan a karácsonyfa lebontásával kötik össze
Fotó: Pesti Tamás (FMH-Archív)

A keleti kultúrkörben inkább a keresztelkedés kapott nagyobb hangsúlyt, ezzel szemben nyugaton a napkeleti bölcsek, a háromkirályok látogatása miatt lett nagyobb ünnep a vízkereszt. Ezt bizonyítja az is, hogy a római katolikus egyház az 1962-ben kezdődő, három évig tartó II. vatikáni zsinat óta csak Gáspár, Menyhért és Boldizsár színre lépésére emlékszik vízkeresztkor, a többit más napokon ünneplik.

A Megváltó születése, a betlehemi csillag bölcseknek iránymutató fénye és a Fiú keresztelkedése is csodaszámba megy a hívők számára, azonban a csodák sorozata itt még nem ér véget. Éppen vízkereszt napján történt meg Jézus első csodája, a kánai menyegzőn, ahol Krisztus borrá változtatta a vizet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában