Márkus Mária tanárnő a családfáját kutatja

Nyolc és fél méteres tekercsen a családfát és az ötszáz példányban megjelent könyvét, szülőfaluja, Vát történetét mutatta meg Barcsi Istvánné Márkus Mária (Ria néni) mint az utóbbi évek nagy munkáit. Biológia-testnevelés-filozófia szakos tanár volt, 2010-ben meghalt a férje, rászakadt az egyedüllét, úgy mondja: nagy magányában mindig dolgozik valamin. Mivel érdekelte a család múltja, eljárt a könyvtárba, levéltárba, és eljutott az 1700-as évekig anyai és apai ágon is. Márkusok a váti nemesek között is szerepelnek. Márkus Emília családfáját is kutatta, de a Covid miatt bezárt a levéltár, nem tudta folytatni, úgyhogy még nincs bizonyítva, de oldalági rokonságot tételez fel a színésznővel.

– Emília édesapja, Márkus József Chernelházán született, ami szomszédja Felsőpatynak, ahol az én felmenőm, Márkus János élt – meséli Ria néni. – Egy másik érdekes momentum, hogy amikor édesapám megjött az első világháborúból, jómódú pesti rokonokhoz került, akik a családi legendárium szerint „fürdőkádba ültették”. Az 1920-as években nem mindenkinek volt fürdője, csak a módosabbaknak. Édesapám jogosítványt szerzett a fővárosban, és ott sofőrködött, tőle hallottam a pesti Márkus rokonokról.

Sőt, Ria néni azt is megjegyzi, hogy ha ő lett volna az elsőszülött a családjában, a Márkus Emília nevet kaphatta volna, a nővérét ugyanis így hívják. A Márkus ág kutatásánál gondolta, hogy Emíliával kezd foglalkozni, össze is állított egy kéziratot, beköttette néhány példányban, hogy meglegyen a családtagoknak. A gyűjtött anyag egy-egy saját versével kezdődik és zárul, Ria néni csodálatát fejezi ki a színésznő iránt. A Prológ­ban utal arra a születési körülményre, hogy amikor Emília született, épp kigyulladt a malom, ahol a szülei laktak. „…de téged a tűz nem égetett,/ mert magad voltál a tűz, hogy hetvenöt éven át estéről estére lángolva, lobogva égtél…”

– Különös teremtés volt, tetszik a végtelen kitartása, a színház iránti alázata, tisztelem a harcaiért, hogy mindent alárendelt annak, hogy hiteles alakításokat nyújtson – mondja Ria néni, felidézve, hogy 2019-ben volt a halálának hetvenedik, 2020-ban a születésének 160. évfordulója. 2021-ben is tudunk jubileumokat találni az életrajzában: 120 éve, 1901-ben táncolta el Salome szerepét az első magyar némafilmben, és száz éve, 1921-ben a Kisfaludy Társaság a Greguss-díjat Márkus Emíliának ítélte, a legjobb művészeti teljesítmény jutalmazására. MT

Kiemelt képünkön: A 8,5 méteres tekercsen Ria néni családfája