Hálát adtak a 15 évért – A kórustagok vallják, aki énekel, az kétszeresen imádkozik

Az énekes közösség munkáját plébánosuk, Bodorkós Imre atya mellett dr. Székely János szombathelyi megyés főpásztor is megköszönte, aki írásban küldte el püspöki áldását, valamint Bérczi Bernát ciszterci apát úr is köszöntötte a kórus tagjait. Az egyházi énekkar 2006 februárjában alakult újjá és immáron 15 éve működik ilyen formában Soós János kántor-karnagy, orgonaművész vezetésével.

Megújulása óta a kórus rendíthetetlenül törekszik a hagyományos egyházzenei kórusmuzsika értékeinek megőrzésére, ápolására és bemutatására. Az egyházi év jelentős ünnepein tartott szentmiséken az adott ünnepkörhöz illő egyházi kórusművek, motetták, misék megszólaltatásával igyekeznek szebbé, bensőségesebbé tenni a liturgiát.

Az énekkar repertoárjában reneszánsz, klasszikus és romantikus mesterek: Josquin, Lassus, Palestrina, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Bruckner, Franck munkái mellett kiemelt szerepet kapnak magyar szerzők is. Így Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Harmat Artúr, Bárdos Lajos, Halmos László, Farkas Ferenc, Werner Alajos művei is rendszeresen felhangzanak a templomban.

Dr. Sütő Ferenc kórustag elmondta, hogy az énekkar 20-22 egyházi zenét szerető és művelő amatőr énekesből áll. Hittel, szorgalommal, kitartással és lelkesedéssel járnak próbákra. Jól összeszoktak az elmúlt évek során, fegyelmezett munka folyik a próbákon, és szerepléseik is egyre szebben sikerülnek. A tagok az egyházzenei szolgálatuk révén is vallják, hogy „aki énekel, az kétszeresen imádkozik”.

A kórus az eltelt másfél évtized alatt számos vendégszereplést tudhat maga mögött. Felléptek a Szombathelyi Egyházmegye több településén is (Kőszeg, Szombathely-Szőlős, Csákánydoroszló, Körmend, Kemestaródfa, Rátót, Apátistvánfalva, Szakonyfalu, Zalalövő, Zalaegerszeg, Salomvár, Celldömölk), illetve Ausztriában is volt koncertjük (Sankt Martin an der Raab, Maria Bild). Állandó résztvevői és szolgálattevői a Keresztény Megmozdulásokért Egyesület által szervezett zarándoklatok szentmiséinek is.

Szentgotthárd zenei életének és kultúrájának igaz, csak egy kis szegmensét képviseli ez a lelkes kórus, mégis a tagok elköteleződése a hagyományos egyházi énekek, egyházi kórusmuzsika értékei és továbbörökítése iránt vitathatatlan. A kórus szívesen fogad a tagjai sorába további lelkes, fiatal, egyházi zenét szerető, énekelni akaró és tudó szentgotthárdit.

Megtudtuk azt is, hogy a kórus az idén szeretné felvenni Szent Bernát nevét. Egyrészt a ciszterci rend alapítója iránti tiszteletük jeléül, másrészt kifejezésre juttatva a Nagyboldogasszony Plébánián a 20. század első felében működött elődkórus öröksége iránti elköteleződésüket, folytatva a városban már meglévő egyházi kórusmuzsika hagyományait.