NEM AKARTÁK, HOGY én legyek az utolsó írmag

2021.02.20. 15:20

Négy család gazdasága Nagyrákoson – Több mint húszféle tejterméket állítanak elő az Őrségben

Ma már négy család együttműködésének eredménye az a gazdaság, amely több mint húszféle tejterméket állít elő az Őrségben. Körülbelül 30 hektár területen folytatnak természetkímélő gazdálkodást. Tizenöt tehén naponta átlagosan 150 liter tejet szolgáltat, ebből saját sajtműhelyükben 25-féle tejterméket állítanak elő. A Németh-porta sajtjai eljutnak már sok helyre, Lentitől Szombathelyig

Gyöngyössy Péter

20210204 Nagyrákos Baksa Eszter polgármester családi gazdasága Nagyrákoson. Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe

Forrás: VN

Fotó: Szendi Péter

– Na, ez volt az a kérdés, amit nem kellett volna feltenned – mondja Németh Istvánné, mindenki Baksa Esztije, amikor megkérdezem, hogy kézzel feji-e a teheneket. – Nézd meg! – mutatja a kezét.

– Negyven évig kézzel fejtem, de most már több mint hetvenévesen nincs elég erőm hozzá. Persze, hogy géppel fejünk. Hamarosan kész lesz a fejőházunk. A gépi fejés is komoly munka, nagy odafigyelést kíván. Most is minden reggel négy órakor kelek, és mire a család összekapja magát, arra a tehenek nagy részét megfejem, hatkor kezdődhet a sajtgyártás. Jelenleg 15 tehenünk van, ehhez jönnek még a tavalyi növendékek és a legfrissebb borjak. Anita lányom csinálja a sajtokat a sajtműhelyben, a kisebbik lányom, Ildikó főleg az állatokkal kapcsolatos teendőket végzi, a fiam, Gábor a műszaki szakember, a földekhez kötődő munkákért és a gépekért felel. Én két nagy dolgot nem hittem el – folytatja Baksa Eszter. – Az egyik, hogy még eljön az idő, hogy újra ki lehet hajtani a teheneket a legelőre. A másik, hogy úgy gondoltam, mi leszünk az a nemzedék, amelyikkel véget ér ez a fajta gazdálkodás. Nem lett igazam.

Ildikó végzi az állatok körüli munkát Szendi Péter/VN

Baksa Esztert mindenki ismeri az Őrségben és még azon túl is. Ha kell, mesét mond, népdalokat énekel, nem mellesleg Nagyrákos polgármestere. Mégis: szavainak hitelét, tetteinek súlyát az a családi gazdaság adja, amelyet a szüleitől örökölt, amelyet minden jel szerint sikeresen ad tovább a gyerekeinek.

– Amióta élek, megszakítás nélkül ezt csinálom, ebbe születtem, ebben nőttem föl. A szüleim öt-hat hold földön gazdálkodtak, mindig volt három-öt tehenünk, persze három-négy disznó, tyúkok és kert. Én már öt-hat éves koromban teheneket őriztem, miközben a szüleim a mezőn dolgoztak. Sokszor férfimunkát is kellett végezni, mert édesapám ipari munkásként dolgozott, így főként édesanyámmal vittük a gazdaságot. Ez a megélhetésünket segítette. A faluban akkor még szinte mindenhol volt disznó meg tyúk. Sok helyen tehén. Három gyermeket neveltünk fel, amíg iskolába jártak, nekik is volt dolguk, mindig segítettek. Amikor 15 évvel ezelőtt megszűnt a csarnoki tejfelvásárlás, új dolgot kellett kitalálni. Attól kezdve körülbelül tíz évig a termelt tejet itthon bepalackoztam és naponta kétszer széthordtam a környék településeire házakhoz. Öt falu mintegy száz családjához vittem ki minden reggel, minden este azt a tejet, amelyet termeltünk. Ez napi kétszer másfél órás körút volt.

A 90-es évek elején, a földprivatizáció során visszakapták a téeszbe bevitt földjeiket. Hat hektár szántót, négy-öt hektár gyepet.

– Még vettem hozzá öt hektár szántót. Saját földjeinken kívül több kisebb-nagyobb területet bérelünk az Őrségi Nemzeti Parktól. Összesen 15 hektárnyi gyepet. A szántókon búzát, szemestakarmányt termesztünk. Fontos a szalma is az állatoknak. Idén vetettünk kukoricát 2,7 hektáron, de egyetlen szálat nem tudtunk betakarítani, mert hiába volt bekerítve, amikor már majdnem silózni lehetett, betörtek a szarvasok, vaddisznók, és cafatra az összeset megették. Óriási probléma a vadkár.

Az ehhez hasonló gazdaságok ott szoktak véget érni, hogy a fiatalok nem folytatják a szüleik fáradságos tevékenységét. Baksa Eszti mindhárom gyermeke szakmát tanult. Most már a családi gazdaságban dolgoznak.

– Szeretik az állatokat, visszavágyódtak, és nem akarták, hogy én legyek az utolsó írmag – mondja. Büszkén mutatja az istállóban a gyönyörűséges borjakat. Az üszők, Sziszi és Paula, a bika Lucifer Károly. Egy másik részen a növendékek, Bóbita, Bori, és Luca. Az eresz alatt kosarak sorakoznak, a férje köti őket kis műhelyében. Ildikó, Eszter kisebbik lánya húsz éve Kercaszomoron él. Huszonöt évet dolgozott a közigazgatásban, a kercaszomori, majd a bajánsenyei hivatalban.

– Én sem gondoltam, hogy itt kötök ki 45 évesen. Az volt a kérdés, hogy megmarad-e, amit a szüleink, nagyszüleink elkezdtek. Ahogy pörögtek az események, minden afelé mutatott, hogy dönteni kell: vagy közösen csináljuk, vagy nem csináljuk. Amikor elkezdődött a sajtkészítés, már nem kellett gondolkodni. Gyerekként volt kis gereblyénk, kis villánk. A mama tanított bennünket főzni. Amikor a nővérem fejt, én fogtam a tehén farkát. Az volt a kikapcsolódás, ha kalákában dolgoztunk. Ezeknek a közös munkáknak mindig jó hangulatuk volt.

Ildikó most főként az állatok körüli munkát végzi. Ő dolga reggel, a fejés befejezése, a mosogatás, állatok etetése, almolás, széna kipakolása. Gépekkel is megtanult közlekedni. Napközben, vagy az öccsének segít a gépek körül, vagy kinti munkában, vagy a sajtműhelyben. Délután újra a fejés a feladata.

– Nem az a cél, hogy nagyon nagyra nőjön a gazdaság, hanem hogy amit csinálunk, az jó legyen és örömet okozzon.

A Németh-porta sajtfeldolgozójában Anita éppen a parenyica csíkjait tekeri fel. Az udvaron egy sajtfüstölő eregeti az illatos fellegeket. A kis manufaktúrának több mint húszféle terméke van. A modern, üvegfalú hűtőből j tökmagos, borsikafüves, fokhagymás lila hagymás, köményes sajtok hívogatnak. Az első sajtok még egy konyhában készültek. A sajtműhely 2020-ban készült el. A sajtműhely gépeit eszközeit egy Leader pályázatból tudták megvásárolni. Az összesen 20.6 milliós fejlesztésből 13,4 milliót tett ki a támogatás. Az első sajtok még egy konyhában készültek. Az új sajtműhely gépeit pályázatból tudták megvásárolni. Anitának egészségügyi végzettsége van, és húsz évig dolgozott asszisztensként az őriszentpéteri orvosi rendelőben. Még vállal ügyeleti munkát, de már a sajtkészítés a fő tevékenysége.

- Gyerekként én is részt vettem mindenféle munkában. Húsz évesen mégsem az volt a vágyam, hogy ezzel foglalkozzam, de valahogyan annyira belémivódott ez a falusi munka, meg ez a környezet, hogy most, amikor el kellett dönteni, hogy mi lesz a gazdasággal, mert a szüleink kiöregedtek belőle és nem tudják egyedül csinálni, mégis annyira vonzódtam hozzá, hogy visszatértem ehhez a munkához. Négy éve kezdtem a sajtkészítést. Átlagosan 150 liter tejet dolgozunk fel, aszerint hogy mennyi tej van, a borjaktól függően. Vannak friss, érlelt és, gyúrt sajtjaink. Készítünk vajat, joghurtot, túrót, ordát, , ordadessertet, 24 -féle terméket összesen. Az Őriszentpéteri piacon árulunk, de házhoz is kivisszük több helyre. Körmendre, Lentibe, Zalaegerszegre, Szombathelyre. Ide is sokan jönnek vásárolni. A nyári szezonban nem tudunk annyit gyártani amennyi el ne fogyna.

Anita készíti a sajtokat Fotó: Szendi Péter/VN

Gábor, Baksa Eszter fia a műszaki szakember a családban. Nemrég egy gattert épített, hogy az erdejükből származó faanyagból helyben tudjanak előállítani fűrészárut. Autószerelőnek tanult, évekig informatikus volt a teleházban. Mintegy 12 éve dolgozik a családi gazdaságban.

Gábor a műszaki ember a családban
Fotó: Szendi Péter / VN

– Van három traktorunk. Van kombájnunk, rakodógépünk, árokásónk. Egy éve együttműködünk egy sertéstenyésztéssel foglalkozó bajánsenyei gazdasággal. Segítünk a gépi munkákban, a gépek karbantartásában, és közösen használjuk a gépeket. Most a gépek és a technológiák korszerűsítése a cél, hogy kevesebb élőmunkával hatékonyabban tudjunk dolgozni.

Kiemelt képünkön: Németh Istvánné – mindenki Baksa Esztije – természetesen már géppel fej, fejt előtte eleget kézzel is

Fotók: Szendi Péter

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában