Online oktatás: Vasi középiskolásokat és egyetemi hallgatókat kérdeztünk

Hiába a 21. század, a diákok a régi rend szerint szokták meg a tanulást. A sok nehézség ellenére pozitív hozadéka is van a kényszerűségből kialakított, új rendszernek: a tanulók úgy érzik, hatékonyabban be tudják osztani az idejüket. De azért vágynak vissza a megszokottba: hogy a működő, bevált, új elemeket átemelve visszaálljon az életükben a rendszer.

Roxána harmadikos a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, számára a legnagyobb nehézséget az okozza, ha a tanárok nem tartanak online órát, csak az anyagot küldik el. Ilyenkor hiányzik a magyarázat. Sokkal több a házi feladat is, néha túlságosan leterheltnek érzi magát. De tapasztalatai szerint a tanárok meghallgatják a kéréseiket, tudják, nehéz időszak ez a diákoknak is. Az online oktatásnak pozitív hozadéka is van, hiszen a tanítás csak fél nyolckor kezdődik, így ráér hétkor felkelni, reggelizni, és már indulhat az óra. Több ideje van sportolni.

Benedek végzős a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégiumban. Neki sem könnyítette meg az életét a digitális oktatás: sokszor hadilábon áll a határidőkkel a leterheltség miatt. A tennivalók észben tartása szintén okozott már nehézséget, hiszen most minden online történik, a dolgozataikat, beadandóikat ott írják. Az egész napos számítógép előtt ülés is megterhelő. De tudtak alkalmazkodni a helyzethez, a tanáraik megértőek velük, ők pedig igyekeznek jól teljesíteni. A tavaszi inkább „próbaidőszak” volt, hogy megtudják, mi a legjobb módja az online oktatásnak, most már gördülékenyen mennek a dolgok. A legtöbb tanár videóbeszélgetés keretében tartja meg az órát, hogy lehetőség legyen visszajelzésre, kérdésekre, de van olyan tanáruk is, aki határidős feladatokat ad. Online a matematikát érti meg legnehezebben, de a tanára mindent megtesz, hogy segítsen. Kedvező, hogy most nem kell visszautaznia a kollégiumba, otthonról tanulhat. Ha jól osztja be az idejét, több marad nyelvtanulásra.

Dorottya a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központjában tanul gyógytornásznak. Számára nehéz az online oktatás, hiszen a gyakorlati tárgyaknál sokkal hatékonyabb a személyes jelenlét. Helyben a tanár tud korrigálni, hallgatótársaitól is sokat tanulhat, míg online ezeket csak videókkal tudták megoldani. Az elméleti óráknál viszont pozitív, hogy az előadásokat bármikor visszanézheti, több ideje van a megértésre, tanulásra. A járványhelyzetben önkénteskedett is, Körmenden pedagógusokat tesztelt. Fárasztó volt, de jó élményként emlékszik vissza rá, sokat tanult belőle.

Martina egy kis Vas megyei településről származik, de most a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen építőmérnök hallgató. Az egyetemükön már a tavaly tavaszi félévben is rendben megoldották az átállást, a második félévben készültek rá, hogy újra távoktatás lesz, de hibrid oktatásban kezdték a sze­mesztert, vagyis csak a gyakorlati órákra kellett bejárniuk, a többit online tartották meg. Online sokkal több anyagot kaptak, mint ha jelenléti oktatás lett volna. Az oktatók érzése szerint nehezebb zárthelyi dolgozatokat állítottak össze, több házi feladatot adtak, menet közben néha még a tárgykövetelményeket is megváltoztatták. De összességében tetszik neki az online oktatás, úgy érzi, több szabadságot ad. Ráadásul tapasztalatai szerint empatikusabbak távoktatásban a tanárok. Martina a szakjához leginkább megfelelőnek a hibrid oktatást tartja, amíg nem sikerül legyőzni a vírust. Így minden előadás felkerülhetne a világhálóra, de a fontos gyakorlatokra bejárnának – és a barátaival is tudna találkozni. Így újra lenne rendszer az életében, amit a koronavírus miatt egy kicsit mindenki elveszített.

Az elmondottakból kitűnik, hogy a diákok – középiskolások és egyetemisták – számára az online oktatás nagy segítség, de a fizikai kontaktusok hiánya komolyan megterheli a mentális egészségüket. Hiányzik a rendszer és találkozás az életükből.