A méhek már kijárnak virágporért

Biczó Ervin méhészetében a meleg vizes itatónál nagy a nyüzsgés. A hűvös idő ellenére a méhek már kijárnak virágporért a mogyoróra, fűzre, később az égerre. Ervin harmadik generációs méhész, már a nagyapjának is voltak méhei, de a bátyja is továbbviszi a mesterséget. Több mint negyven éve nyolc családdal kezdte, ma 130 családból áll a konténeres vándorméhészet.

Az őszi betelelés után a méhek vegetálnak, a kaptárban vészelik át a telet a felhalmozott tartalékból. A téli napforduló, azaz karácsony környékén indul meg az élet a kaptárban. Kezdődik a pete­rakás.

Biczó Ervin elmondta: a vegyszerezés komoly veszélyt jelent a rovarokra. A háziméhek esetén nagy körültekintéssel jelentősen lehet csökkenteni a kockázatot. Korábban, amikor kontaktszereket használtak a mezőgazdaságban, könnyebb volt kontrollálni a vegyszerezést. A modern, felszívódó szerek viszont beépülnek a virágporba, nektárba, afféle csendes gyilkosok. Elővigyázatosságból ezért ő elkerüli a napraforgótáblákat. Az idegmérgektől a méhek elveszthetik a tájékozódóképes­ségüket, vagy másként kezdenek viselkedni a kaptárban. A nagyüzemi repce- és facéliatáblák esetén a gazdálkodóval való egyeztetéssel minimálisra lehet csökkenteni a mérgezés veszélyét. A kisparcellás területeken ez sokkal nehezebb.

Nagyon kell arra is figyelni, hogy a vegyszerezés milyen másodlagos hatásokat okoz. Fel kell deríteni a kiszemelt méhlegelő környezetét, a repülési útvonalat. A nyári itatók kihelyezése is azért ajánlott, mert így kisebb eséllyel isznak a vegyszeres táblák pocsolyáiból. Az úgynevezett méhkímélő szerekkel az a probléma, ha azokat nappal szórják ki, és rákerülnek a méhekre: megváltozik az illatuk, és a többiek nem engedik be ezeket az egyedeket a kaptárba.

A háziméh esetében sokat segíthet a méhész szaktudása, vigyázó szeme. A vadon élő rovarvilágban viszont teljes a kiszolgáltatottság.

Kiemelt képünkön: Biczó Ervin méhei között szerdán nagy volt a nyüzsgés