A Ságból nem lesz Etna – Egy szupervulkán a mi életünkre is hatással lehet

Csaknem tíz éve nem tapasztalt erővel tört ki az Etna február 16-án, majd egy nappal később ennél is nagyobb intenzitással folyt ki a láva a vulkánból. Az Etna ébredését több tíz kilométeres távolságban is hallható mély morajlás kísérte, a kitöréseket a mátrai Piszkés-tetői Obszervatóriumban is érzékelni lehetett. A vulkán délkeleti kráteréből először hamufelhő emelkedett fel, amely száz kilométeres távolságból is látható volt, majd a kráterből lávafolyam tört fel: ennek nyomására a kráter egy része beomlott, és izzó lávacseppek repültek tűzijátékszerűen a levegőbe. A kitörés húszezer tonna kén-dioxidot pumpált a levegőbe, amelyből a szél miatt jutott Magyarország felsőbb légrétegeibe is. Az Etna kitörése persze, mi­után a világ egyik legaktívabb vulkánja, nem újdonság, már január 18-án is volt egy kisebb kitörés. De hogy a mostani miért sikerült ekkorára, miért nem látták a kitörés előjeleit a szakemberek, és miért lehetünk biztosak abban, hogy az ötmillió éve kihunyt Ság hegy már soha többé nem éled fel, arról dr. Veress Márton professor emeritussal, az ELTE SEK földrajztudósával beszélgettünk, aki 1990-ben maga is járt az Etnánál.

Vulkánok többféleképpen is kialakulhatnak, de a Tirrén-­tengeri vulkánok úgy születtek, hogy miközben az egyik óceáni kőzetlemez a másik alá bukott, a súrlódás következtében kialakuló hő megolvasztotta a kéreg alatti felső köpenyt, és ennek anyaga a felszínre jutva vulkánosságot okozott. Ugyanígy keletkeztek a Balaton-felvidéki vulkánok és a Ság hegy egykori tűzhányója is. Olaszországban négy ma is működő vulkán található, közülük az egyik legaktívabb az Etna. Azonban akárcsak a földrengések esetében, mai tudásunk szerint megjósolhatatlan a vulkánkitörések pontos ideje és nagysága. A vulkáni működést a nyomásviszonyok határozzák meg. Amennyiben az olvadéknak a nyomása meghaladja a fölötte lévő kéreg ellenállását, akkor az olvadék elindul fölfelé egy törés vagy hasadék mentén. Azt azonban, hogy a nyomás mikor éri el a kritikus szintet, és így mikor éri el az olvadék a felszínt, nem lehet pontosan megjósolni, mert például nem adható meg a nyomás értéke vagy a kéreg ellenállásának a nagysága. Előjelek persze vannak – hangsúlyozta a professzor, kitörések előtt megszaporodnak a földrengések a magmakamra környékén, és a különféle gázkilövellésekből is egyre több lesz, de kitörésre utaló jel lehet még a földfelszín akár több tíz centiméteres megemelkedése is. Így volt ez most is, voltak előjelei a kitörésnek, de pontos időpontját és szinte évtizedes rekordot döntő nagyságát nem látták előre a szakemberek.

Azt viszont teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy az egykori magyarországi vulkánok ébredésétől nem kell tartanunk. Vannak megfordíthatatlan földtani folyamatok, amelyek kizárólag egy irányba mennek végbe. Miután a Kárpát-medence térségében befejeződött a kéreglemezek alábukása – melyek létrehozták annak idején a Kárpátokat és a Dinári-hegységet –, többé már nem keletkezik súrlódásos hő sem, így aztán olvadék sem, és így vulkáni aktivitás sincs. Teljesen nyugodtak lehetünk tehát, sem a Balaton-felvidék egykori vulkánjai, sem a Ság hegy nem fog kitörni többé.

Ahogyan azonban az Etna kén-dioxid-felhője hozzánk is eljutott, a világ aktív vulkánjai még okozhatnak fejfájást nekünk is. A történelem során több olyan vulkánkitörésről tudunk, amelynek hatása az egész földgolyót érintette. Alig több, mint két évszázada, 1815. április 10-én következett be az írott történelem legnagyobb vulkánkitörése. Az indonéz Sumbawa szigetén található Tambora vulkán kitörése súlyos következményekkel járt az időjárásra, a föld átlaghőmérséklete mintegy fél fokkal csökkent a légkörbe jutó vulkáni anyagok miatt. Magyarországon 1816-ban például gyakorlatilag elmaradt a nyár, a tél viszont nagyon hideg volt. Ma is van néhány olyan szupervulkán – főleg Indonéziában –, amely bármikor elsötétítheti a napot az égen, akár a földgolyó nagy részén is. A katasztrófákhoz persze nem kellenek hatalmas kitörések, ha a Vezúv kitörne, óriási pusztítást okozna Nápolynál, tekintve hogy mára már gyakorlatilag az egész hegyoldal lakott.

Kiemelt képünkön: Dr. Veress Márton az Etna kitöréséről készült, az internetet elárasztó fotókat mutatja