Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia dédunokát kérdeztük a csepregi 48-as nemzetőr-és honvédsírokról

Az 1848-as nemzetőrök és honvédek fennmaradt és fellelhető sírját az egész magyar nyelvterületen nagy becsben tartják. Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia először a saját családtörténete miatt gondolta fontosnak, hogy a dédapa sírja lehetne kegyhely, aztán amikor feltérképezték a többi fennmaradt síremléket – öt nemzetőr- és három honvédsírt –, kezdeményezte, hogy azoknál is legyen megemlékezés. Levelezést folytatott az önkormányzattal, és elérte, hogy az idén először a sírokat megkoszorúzzák.

– Csepregi helytörténészeknek és hagyományápolóknak az 1990-es években elvégzett kutatásaiból tudjuk, hogy az 1848. április 21-ei miniszterelnöki rendeletre a mezőváros 215 nemzetőrt állított, közülük 89 volt önkéntes. A nemzetőrök közül ötnek a sírja maradt fenn a temetőben; a neveik: Pintér Ferenc, Haizler János, Cserpán János, Pruckner József, Reseterics István. A honvédek közül háromnak a sírköve áll: Sárvári József (1822–1903), Varga István (1827–1894, és a dédapám, (csói) Horváth János (1822–1891) – tudjuk meg Terézia nénitől, aki a forrásairól elmondta: korábban együtt dolgozott Hetyési Katalin tanárnővel, aki a tanítványait készítette fel történelemből, feltárták a nemzetőrök névsorát, és megkerestette a gyerekekkel a temetőben a sírokat. A temetőt Kóbor Ferenc nyugdíjas tanár mérte fel, hogy olyan kimutatást készítsen, ami alapján meg lehet találni a nyughelyeket.

Terézia néni a családjáról elmondta, hogy az ópapája, felsőpatyi Horváth Mihály és második felesége, a csepregi Gombosi Erzsébet Alsóvárosban, a mai Taksony utcában telepedtek meg. Meggazdagodásuk után egyik fiuk, Mihály (a szépapja) a feleségével a központibb fekvésű Csói vagy Csó utcába költözött (ma Szombathelyi utca). Ezért a számos többi, Csepregen élő Horváth családtól való megkülönböztetés céljából rájuk ragadt a „Csói” melléknév. Kilenc gyermekük közül hetedikként született a dédapa, János 1822. október 26-án. Csizmadiaként vizsgázott, de a mesterségét nem folytatta. 1848. február 27-én házasságot kötött Ragasits Rozáliával. Friss házas volt, de az 1848. április 21-ei rendelet alapján összeírt 89 csepregi önkéntes nemzetőr névsorában már megtaláljuk a nevét. Felesége az első gyermeküket várta, amikor Jánost ősszel besorozták honvédnek, Komárom várába, Klapka György seregébe. A harcok után visszatért Csepregre. Honvéd felmenője civil életéről Terézia néni azt is kikutatta, hogy „saját öröklött és felesége hozományából vásárolt birtokát szorgalmas munkával körülbelül harminc holdra gyarapította és azon gazdálkodott.” A néprajzkutató büszkesége, hogy dédapja is rendelkezett írói vénával, és a hagyományok megörökítésének igényével: Csói Horváth 1865-ben foglalta-foglaltatta össze a csepregi lakodalmi köszöntőket egy kis házilag készített füzetfélébe, ezeket 2003-ban a Vasi Szemle tanulmány kíséretében közzétette. Valószínűleg Csói Horváth is ellátott vőfélységet fiatal korától kezdve. Ahhoz pedig jó képességűnek és jó megjelenésűnek kellett lenni – véli Terézia. – Csói Horváthék összesen tizennégy gyermekéből a felnőtt kort csupán heten érték el, ami megfelel az akkori országos statisztikai átlagnak. A déd­apám „anyagi okból papi pályára szánta” harmadik gyermeküket, János nevű jó eszű fiát, aki azonban nem érzett arra hivatást, ügyvédnek készült, 1871-ben atyjával emiatt meghasonlott. Ifjabb János, a nagyapám jelentős pályát futott be 1900 körül az országos szövetkezeti mozgalomban, ezért nemességet és Csepregi előnevet nyert. Őróla nevezték el Csepregen az új iskolát, ahol évente megemlékeznek a névadóról.

Mivel a nagypapa, dr. Csepregi Horváth János Budapesten halt meg és ott temették el, a csepregiek a névadó szüleinek a felújított sírjánál róják le kegyeletüket, szintén dr. Horváth Terézia kezdeményezésére, aki csináltatott egy márványtáblát a dédszülei sírjára, amelyen azt is kiemelte, hogy Csói Horváth János nyughelye honvéd síremlék.

Terézia néni csak néhányat ismer a 48-asok utódai közül Csepregen. Csói Horváth János honvéd ükunokáit említi: Horváth Józsefet és Horváth Gábort, valamint Haizler János nemzetőr leszármazottait: Haizler Lászlót és Haizler Ákost, aki történetesen a Farkas Sándor Egylet jelenlegi elnöke. A kutató úgy véli, lehetnek többen Csepregen, akik a most közzétett névsorból értesülnek arról, hogy 48-as szabadságharcos volt a felmenőjük.

Kiemelt képünkön: Haizler Ákos egy csokor virágot vitt 48-as nemzetőr ükapja sírjára, amely családi sírbolt, először Haizler Jánost temették oda